Külföld
Bajban Macron
Válság Franciaországban
Arra reagálva, hogy Francois Bayrou miniszterelnök bizalmi szavazást kér kormánya ellen szeptember 8-án a nemzetgyűlésben, Retailleau a párizsi felszabadulás 81. évfordulóján a rendőrség székházában tartott beszédében nagy vonalakban felvázolta az ország helyzetét, amelyet drámai állapotúnak ítélt.
„Egy megvadult, civilizálatlan társadalom”
„Ezekben az időkben már nem az a kockázat, hogy Franciaország vereséget szenved, hanem hogy szétesik” – fogalmazott a miniszter.
Véleménye szerint az ország „szembesül az iszlám hidrájával, amely megrontja az elméket”, emellett „a kábítószer-kereskedelem polipjával, amely kiterjeszti hatalmát a köztársaság összes területére”.
Úgy vélte, e szembesítés éppúgy folyik „az antiszemitizmussal és egy megvadult, civilizálatlan társadalom gátlástalan erőszakosságával” is.
A miniszter, aki egyben a Köztársaságiak (LR) párt elnöke, felszólította a rendőrséget, hogy tartson ki. „Ebben a gyorsan változó világban ti testesítitek meg a köztársasági eszményünk tartófalainak szilárdságát, az önzetlen odaadás eszményét” – szólt a rendőrökhöz, rámutatva, hogy ők lehetnek „társadalmunk helyreállításának, országunk talpra állításának reménye”.
Kitart a blokád
A bizalmi szavazás ellenére beindul az eredetileg Bayrou költségvetési megszorítására adott válaszként szerveződő, szeptember 10-én az ország egészét megbénító blokád, amelynek támogatói között megtalálható a szélsőbaloldali CGT szakszervezet és a hasonló szellemiségű LFI is – jelezték a blokád szervezői Telegram-csoportjukban: „Bayrou tényleg hülyének néz minket”, „újabb sértés a népnek”, „szánalmas”, „nem adjuk fel” – olvashatók a Le Figaro által idézett reakcióik.
Bár elemzők szerint a blokádtól tartva hozhatta szeptember 10-e elé Bayrou a bizalmi szavazást, hogy kifogja a szelet a költségvetési tervezetre adott válaszként meghirdetett tiltakozás szervezőinek vitorlájából, a bejelentés hatására sem álltak le az akció szervezésével.
A gaullista gesztus hiánya
Mindeközben Emmanuel Macront mind a bal- mind a jobboldalról lemondásra szólították fel. Jean-Francois Copé, az LR politikusa a Le Figarónak úgy nyilatkozott: Macronnak „bele kell egyeznie abba, hogy előre hozza lemondását”. A köztársasági elnök mandátuma ugyanis 2027-ig tart, és a francia politikai struktúrában gyakorlatilag lehetetlen egy államfő megbuktatása.
Copé emlékeztetett: már 2024 októbere óta következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy ez így nem folytatható 2027-ig. Ahhoz, hogy Franciaországot az ötödik köztársaság szellemében kormányozzák, a köztársasági elnöknek és a kormánynak abszolút többséget kell élveznie a parlamentben.
„A sajnálatos feloszlatás óta azonban mindenhol jelen vannak a szélsőséges pártok, akiknek csak egy céljuk van: az ország destabilizálása” – fogalmazott. Szerinte állandósult az a játszma, melyben a köztársasági elnök, a miniszterelnök és egyes miniszterek ünnepélyesen bejelentik a „lényeges” reformok listáját, amelyekről jól tudják, hogy soha nem fognak átmenni, és (előkészítés nélküli) költségvetési megtakarításokat hirdetnek. Mindezt egy fokozott hisztéria övezi a média- és digitális légkörben. Ezen egy LR-es miniszterelnök sem változtatna; Emmanuel Macronnak „gaullista gesztust” kell tennie Copé szerint. (De Gaulle 1969. április 28-án lemondott az elnökségről, miután egy általa előterjesztett szenátusi és önkormányzati reform elbukott a népszavazáson.)
Felelősségre vonná Macront
Míg a konzervatív politikus lemondatná, a szélsőbaloldali Franciaország agresszív politizálásáról hírhedt Jean-Luc Mélenchon, az LFI elnöke az Euronews szerint kedden már arról beszélt, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett szeptember 23-án „benyújtjuk a felelősségre vonási indítványt is” a köztársasági elnök ellen. A France Internek adott interjúban Mélenchon azt mondta, meg akarja akadályozni, hogy Macron kinevezzen egy harmadik miniszterelnököt, aki ugyanazt a politikát folytatná, vette észre a hirado.hu.
A probléma szerinte maga Macron, „ez az ő káosza” – ezért az államfőnek mennie kell.
Mélenchon emellett támogatásáról biztosította a közelgő Blokkoljunk mindent (Bloquons Tout) elnevezésű, szeptember 10-i mozgalmat, és a megmozdulás szervezőihez hasonlóan szintén felszólított a mozgósítás folytatására – a bizalmi szavazás eredményétől függetlenül.
