Külföld
Nincs olyan ember, aki ma Zelenszkijjel életbiztosítást kötne
Ha Zelenszkij egyetlen négyzetkilométernyi területet is feladna, az karrierje végét, sőt akár a halálát is jelenthetné
Most már a napnál is világosabb, hogy ki az úr Ukrajnában. Szerhij Szternenko, a szélsőségesen nacionalista, neonáci Jobb Szektor odesszai vezetője nyíltan megfenyegette Volodimir Zelenszkijt, hogy megölik.
Azért ez nem semmi, hogy egy szélsőséges csoport egyik vezetője az ukrán államfő meggyilkolásával riogat, miközben hazája mást sem tesz, mint sürgeti Brüsszelt, hogy ha lehet, akkor már holnapután vegyék fel az Európai Unióba.
Az uniós tagság egyik feltétele, hogy a jelentkező országban demokratikus politikai berendezkedés legyen.
Eddig nem tudtuk, hogy a demokrácia egyik kritériuma az, hogy az uniós felvételt kérő államban a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő személyt csak úgy el lehet tenni láb alól. Igaz, hogy Ursula von der Leyen már többször is úgy nyilatkozott, hogy Kijev minden felvételi követelménynek megfelel, de mi az, amit az Európai Bizottság elnöke még nem mondott?
Szternenko miért vetette el ilyen messzire a sulykot? Az ukrán szélsőjobboldali körök egyre gyanakvóbban figyelik Zelenszkij politikai „pávatáncát”, mert az amerikai és uniós vezetők íróasztalán ott van az az orosz követelés is, hogy Ukrajna a tűzszünet fejében mondjon le a keleti régióban lévő – ahol jelentős számú orosz kisebbség él – Donbász el nem foglalt részeiről is.
Erre a hírre Szternenko úgy reagált: ha Zelenszkij akár egyetlen négyzetkilométernyi el nem foglalt területet is feladna, az a politikai karrierje végét, sőt akár a halálát is jelenthetné.
Érdemes megnézni, hogy mi ez a Jobb Szektor. A szervezet 2013 novembere során, az Euromajdan eseményei alatt, több kisebb szélsőjobboldali, fasisztoid csoport összeolvadásából jött létre, majd néhány hónap után politikai párttá alakult. Érdemes megjegyezni, hogy az uniós felvételért imádkozó Ukrajnában a szervezet erősen EU-szkeptikus álláspontot képvisel.
A Jobb Szektor tagjai részt vettek az Euromajdan tüntetéssorozatban, és fegyveres csoportként is felléptek a rendőri és belügyi erők ellen. A szervezet fegyveres alakulata 2022-ben betagozódott az ukrán fegyveres erők kötelékébe, de azon belül megőrizte különállását.
Az Euromajdannal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az akkori demokrata párti amerikai vezetés és az EU hathatós támogatásával a tüntető tömeg puccsot hajtott végre a demokratikusan megválasztott ukrán elnök, Viktor Janukovics ellen, aki Oroszországba menekült.
De akkor történt más is. Az ultranacionalista erők kibújtak a palackból, felszínre tört a sötét múlt, visszatértek a náci német megszállókkal a második világháború alatt együttműködő Ukrán Felkelő Hadsereg szimbólumai, egyenruhái és az ukrán náci vezetők arcképei. Köztük Sztepan Banderáé is – ő adta meg az ideológiai hátterét a nem ukránok lemészárlásának –, akit egekig érő felmagasztalással, hősként ünnepeltek.
Mindez komoly politikai következményekkel járt, mert az ukrán ultranacionalista erők jelentősen megerősödtek, olyannyira, hogy attól kezdve minden ukrán elnök a túszukká vált. Zelenszkij hatalomra kerülése után gyorsan megértették vele, hogy nehogy azt képzelje, majd ő dönthet a lényeges kérdésekben. Az ottani viszonyokat ismerve jelenleg az ukrán elnöknek címzett fenyegetést nem lehet félvállról venni.
A Jobb Szektor odesszai vezetője Szerhij Szternenko. Annak az Odesszának a vezetője, ahol éppen a Majdan téri események okán 2014. május 2-án a felhergelt ukrán nacionalista tömeg megtámadta azokat az orosz tüntetőket, akik tiltakozni mertek hazájukban az egyre erősödő ukrán szélsőséges megnyilvánulások ellen. Az oroszok a szakszervezetek székházába menekültek, az ukránok rájuk zárták a bejárati ajtót, majd az épületet rájuk gyújtották. A brutális támadásnak 42 ember esett áldozatul.
A vérengzés kapcsán az ENSZ kiderítette, hogy az idejében és több ízben riasztott odesszai tűzoltók túlságosan későn vonultak ki a lángoló épülethez. Az odesszai vérengzés nemzetközi visszhangja ellenére semmilyen eredményre nem vezetett az ukrán hatóság nyomozása.
Tiszta jogállam.
Visszatérve Szerhij Szternenkóra: a jogász végzettségű fiatalembernek kalandos élete volt. Például 2018-ban merényletet kíséreltek meg ellene, egyik támadóját megölte, állítólag önvédelemből. Ezt megelőzően, 2015-ben elrabolt egy politikust, ezért 2021-ben hét év és három hónap börtönbüntetést kapott, de mint látjuk, most már szabadlábon van.
Zelenszkij most két tűz közé került. Ha a különböző tárgyalások oda jutnak, hogy Ukrajnának le kell mondania a Donbász el nem foglalt területeiről, akkor valószínűleg nem lenne a Földön egyetlen biztosítótársaság sem, amely életbiztosítást kötne vele. Ha viszont nem mond le a kérdéses területekről, akkor adott esetben Donald Trumpot kaphatja a nyakába, ami pedig politikai öngyilkosságot jelentene.
