Külföld
Trump érdekházasságra kényszeríti Indiát és Kínát?
Elkezdődött a hatalmi átrendeződés?
Trump bejelentése az új, 25%-os alapvámról Indiában – amelyet később a tervek szerint 50%-ra is emelhet az orosz olaj vásárlásának további büntetéseként – bizonyos szempontból tükrözi a Kína ellen folytatott hosszú nyomásgyakorló kampányát, és közös érdeket teremt Újdelhi és Peking között.
Miközben India és Kína feszült kapcsolatában már elkezdődött az enyhülés, az elemzők szerint Trump lépései is hozzájárultak ehhez a változáshoz.
Újdelhi és Peking most egy ingatag és kiszámíthatatlan Washingtonban találja magát, amely ugyanolyan tranzakciós megvetéssel kezeli a stratégiai partnereket és a geopolitikai riválisokat, legyenek azok Európában vagy Ázsiában.
Ezt a taktikai átrendeződést nyomatékosítja Narendra Modi indiai miniszterelnök kilátásba helyezett részvétele a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, amely hét év után az első útja lenne Kínába.
A kínai külügyminisztérium üdvözli Modi részvételét a találkozón.
„Hisszük, hogy minden fél összehangolt erőfeszítésével a tiencsini csúcstalálkozó a szolidaritás, a barátság és a gyümölcsöző eredmények találkozója lesz” – mondta Guo Jiakun szóvivő.
Mégis, ahogy a közeledés nyilvánosan is napvilágra kerüt, az elemzők szerint ez érdekszövetségen, nem pedig a meggyőződésen alapul.
Ázsia két óriása között mélyen gyökerező stratégiai bizalmatlanság –amely a határkonfliktusból és a regionális dominanciaért folytatott küzdelemből fakadt – továbbra is szilárdan fennáll. Egyelőre részben nem a közös vízió, hanem a Fehér Ház köti össze őket.
Hatalmas bizalmi deficit
India és az Egyesült Államok kapcsolata drámai átalakuláson ment keresztül, a hidegháborús elidegenedéstől a 21. század kulcsfontosságú partnereivé váltak.
Amióta Modi, egy jobboldali hindu nacionalista, 2014-ben hatalomra került, a kapcsolat új magasságokba emelkedett, részben annak a személyes kapcsolatnak köszönhetően, amelyet Trumppal alakított ki első ciklusa alatt. Ez idő alatt az indiai vezető félretette a szigorú diplomáciai protokollt, hogy kollégája második ciklusáért kampányoljon egy houstoni gyűlésen.
Újdelhi egyre növekvő együttműködése Washingtonnal még kritikusabbá vált, miközben a Pekinggel való kapcsolata is megromlott a 2020-as halálos határkonfliktusok után, amelyek évtizedek óta soha nem látott mértékben elválasztották a két ázsiai országot egymástól.
Az Egyesült Államok elkötelezettsége India iránt elmélyült a Biden-kormány alatt, amely Újdelhit létfontosságú ellensúlyként tekintett Peking növekvő befolyására. Joe Biden elnök gyakran dicsérte Modit, miközben nagyrészt figyelmen kívül hagyta a jogvédő csoportok éles kritikáját a Modi-kormány állítólagos belföldi demokratikus visszaesésével kapcsolatban.
Aztán jött Trump újraválasztása egy felturbózott „Amerika az első” politikával, amely messze túlmutatott azon, hogy kereskedelmi téren csak Kínával konfrontálódott.
Egy olyan lépésben, amely fenyegeti ezt a két évtizedes konszenzust, az Egyesült Államok elnöke a hónap elején nyilvánosan megrótta Újdelhit az orosz olajimport miatt, „halottnak” nevezve az indiai gazdaságot, és Indiát jelölte meg Washington legmagasabb globális vámtarifájaként.
Új vámtarifáival Trump egy olyan országot büntet, amely jelenleg nyersolajának 36%-át Oroszországból importálja, amelynek nagy részét a fellendülő gazdaság és a növekvő, 1,4 milliárdos lakosság fenntartására használják.
De azzal, hogy Újdelhit egy büntetendő, tranzakciós ellenfélként kezeli, Washington azt kockáztatja, hogy összetöri indo-csendes-óceáni stratégiájának egyik sarokkövét – mondta Milan Vaishnav, a Carnegie Endowment for International Peace dél-ázsiai programjának igazgatója és főmunkatársa.
Trump legutóbbi lépései „egyenesen visszarepítenek minket az elidegenedés korszakába” – mondta. „Az amerikai-indiai kapcsolat elég erős ahhoz, hogy egyik napról a másikra ne szakadjon meg, de ezek a lépések hatalmas bizalmi deficitet teremtettek az indiai oldalon.”
Míg sok nemzet sietett kereskedelmi megállapodásokat kötni Trumppal a vámok csökkentése érdekében, India Modi vezetésével kevésbé volt hajlandó engedni.
India „tisztességtelennek” és „indokolatlannak” nevezve a vámokat, rámutatva Trump lépésének képmutatására, és megjegyezve, hogy az Egyesült Államok és Európa továbbra is orosz műtrágyákat és vegyszereket vásárol.
Trump többször is „vámkirálynak” nevezte Indiát, de egy magas rangú indiai tisztviselő azt mondta, hogy az ország „messze van ettől”, megjegyezve, hogy India „nulla vagy alacsony vámot vet ki számos kulcsfontosságú amerikai exportcikkre”, beleértve a szenet, a gyógyszereket, a repülőgép-alkatrészeket és a gépeket.
Modi, akire az ellenzéki politikusok nyomást gyakoroltak, hogy szembeszálljon régi barátjával, a múlt héten egy rendezvényen megvédte hazáját.
„India soha nem fog kompromisszumot kötni a gazdák, halászok és tejtermelők érdekeit illetően” – mondta. „Személy szerint tudom, hogy súlyos árat kell fizetnem érte, de készen állok rá.”
Egy gyakori ok
Az elemzők szerint Trump politikájának nem szándékolt következményei stratégiai ölelésbe taszíthatják a történelmi riválisokat, Újdelhit és Pekinget.
India és Kína kapcsolatai fokozatosan normalizálódtak, miután Modi tavaly októberben találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel az oroszországi BRICS-csúcstalálkozó alkalmából.
India és Kína megállapodott a közvetlen kereskedelmi légi járatok újraindításában, Peking nemrégiben öt év után először újra megnyitotta két zarándokhelyét Nyugat-Tibetben az indiaiak előtt, és mindkét fél elkezdte újra kiállítani a turisztikai vízumokat egymás állampolgárai számára.
De ezt a közeledést továbbra is korlátozza a köztük lévő mélyen gyökerező bizalmatlanság, amely a Himalájában zajló halálos határkonfliktusokban és Kína pakisztáni stratégiai jelenlétében gyökerezik.
Vaisnav a kettős jövőt jósolta: „Azt várom, hogy egyre növekvő gazdasági együttműködést fogunk látni, amely stratégiai rivalizálással párosul” – mondta India és Kína kapcsolatáról.
Washington azon hajlandósága, hogy szembeszálljon egy olyan kulcsfontosságú partnerrel, mint India, szintén zavarba ejtette a megfigyelőket.
Az egyik nézet szerint a Trump-adminisztrációnak nincs világos, átfogó stratégiája, ami csökkenti India kulcsfontosságú szerepét Kína demokratikus ellensúlyaként.
„Nincs koherens Kína-politika ebben a kormányzatban” – mondta Vaisnav. „Ez azt jelenti, hogy India Kínával szembeni védőbástyájaként betöltött szerepe nem kap kellő hangsúlyt.”
Hozzátette, hogy ahogy Trump hangulata Oroszországgal kapcsolatban romlott, „India orosz olajimportja könnyű célponttá vált”.
A kritikusok szerint Trump politikája ahhoz a kimenetelhez vezethet, amelyet egyes amerikai stratégák régóta el akarnak kerülni – írta meg a CNN.
„Ez lehet a legrosszabb kimenetel az Egyesült Államok számára” – mondta John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN Kaitlan Collinsának.
„Az irónia az egészben az, hogy míg az Indiával szembeni másodlagos vámok célja Oroszország megkárosítása, Indiát közelebb sodorhatják Oroszországhoz, és ironikus módon Kínához is, talán közösen tárgyalva az amerikai vámtörekvések ellen.”
