Nógrádi György: Washington minden fronton nyomást gyakorol a világra

– Donald Trump végül tízre csökkentette az oroszoknak adott, eredetileg 50 napos ultimátumát, közben 25 százalékos vámot vetett ki Indiára, és kötött egy vitatott megállapodást Ursula von der Leyennel. Minden front mozgásban van, de mi a cél?

– Az elnök gyakorlatilag abból indul ki, hogy az Egyesült Államok a világon a meghatározó hatalom. Az elmúlt órákban még tárgyalások folytak az amerikai pénzügyminiszter és a kínaiak között Stockholmban, de nem történt megállapodás. Az amerikaiak nehezményezték, hogy Kína különböző termékeket, többek közt hadiiparban is felhasználható eszközöket szállít Oroszországnak. Az Európai Unióval kötött megállapodás egyértelműen hátrányos Brüsszelre nézve, mert az amerikai áruk vámmentesen jöhetnek be Európába. Míg az európai áruk zöme 15%-os vámmal megy az USA-ba, kivéve acél és alumínium, ezekre 50%-os tarifa van. Von der Leyen azt mondta, hogy azok az összegek, hogy mennyiért kell évente kőolajat, fölgázt venni, mennyi európai beruházást kell az USA-ba vinni – ezek csak olyan céladatok, amelyek nem kötelezőek. Trump közölte, hogy ezek az adatok kötelezőek. Tehát Európa és az USA a megkötött egyezményeket is máshogyan értelmezi. A lényeg viszont az, hogy Trump abból indul ki, hogy addig, amíg az Egyesült Államok a világ vezető hatalma, addig céljait és érdekeit mindenképpen keresztül kell vinnie.

– Azért is kérdeztem rá erre, mert Trumpnak korábban volt egy olyan felvetése, hogy újra lehetne indítani az Oroszország és Európa közötti energiaszállításokat, persze amerikai részvétellel. Az a megállapodás viszont, amit von der Leyennel kötött, ezt kiüti. Tehát adódik a kérdés, hogy mit tud Trump a fenyegetésen kívül ajánlani az oroszoknak azért, hogy befejezzék a háborút?

– Gyakorlatilag ő nem az oroszokkal foglalkozik ebben a kérdésben, hanem azokkal az államokkal, elsősorban Kínával, Indiával, Törökországgal, amelyek Oroszországtól nyersanyagot vesznek. Eddig az volt a trükk, hogy ezek az államok megvették az orosz kőolajat, földgázt, feldolgozták, és mint saját terméket továbbszállítottak Európába. Ezt akarja most Trump megakadályozni. Meglátjuk, hogy sikerül-e neki.

– Tehát vége a békülékenységnek Oroszországgal, és most a teljes nyomásgyakorlás lesz a cél?

– A válaszom az, hogy az elmúlt 24 órában teljes nyomásgyakorlás volt, de emellett folynak nagyon sok szinten az amerikai-orosz tárgyalások. A nagy kérdés az, hogy mit fog tenni Moszkva. Ez érdekes lesz, mert Trump katonai erőt nem akar alkalmazni Oroszországgal szemben, mert az harmadik világháborút jelentene, ehelyett a gazdasági nyomással akar élni. Az Európai Unió és USA által bevezetett szankciók Oroszországot valamelyest gyengítették, de az alapvető nyugati célokat nem tudták elérni.

– Úgy tűnik, Trump Netanjahuval szemben is keményebb hangnemre váltott. Legalábbis az orosz bombázások után az éhező gázai gyerekek is feltűntek neki…

– A válasz az, hogy naponta száznál több ember hal éhen Gázában, olyan óriási nyugati felháborodás van, hogy a britek bejelentették: ha az izraeli politika nem változik, elismerik a palesztin államot. A franciák ezt szeptemberben az ENSZ közülésén meg is teszik. Németország és Jordánia német gépeket küld Jordániából élelmiszerekkel a Gázai övezetbe. Szaúd-Arábia Franciaországgal egyezteti politikáját. Tehát olyan nyugati – és hangsúlyozom: nem muszulmán - fölháborodás van az izraeli politika miatt, hogy ezt Trumpnak is figyelembe kell venni. Látszik, hogy stratégiai együttműködés van az Egyesült Államok és Izrael között, de ezt az izraeli politikát már az USA is fenntartásokkal kezeli.