Velence „kísértetjárta” szigete a helyiek menedékévé válik

Augusztus 1-jén egy csoport velencei veszi birtokba az állítólagosan kísértetjárta szigetet az olasz államtól 99 éves bérleti szerződés alapján, és egy olyan projektbe kezd, amelynek célja, hogy városi parkká alakítsa, amely csak az olasz város lakói számára nyitott.

A helyiek kemény versenyben kezdtek az ingatlanfejlesztőkkel, hogy biztosítsák Poveglia közvagyonkénti fennmaradását.

2014-ben a Velencei lagúna déli részén fekvő, körülbelül 7,5 hektáros szigetet az Olasz Állami Vagyonügynökség árverési listára tette, megnyitva azt a fejlesztők előtt, akiket a Szent Márk tértől mindössze három mérföldre fekvő, békés, mégis kényelmes elhelyezkedése csábít.

Több konzorcium is gyűjtött pénzt a megvásárlására, köztük egy, amely Luigi Brugnaróhoz, Velence jelenlegi polgármesteréhez kötődik, akinek csoportja 513 000 eurót (600 000 dollárt) gyűjtött össze, de nem sikerült megszerezniük az állam jóváhagyását.

Patrizia Veclanit megrémítette a sziget magánvásárlónak történő eladásának gondolata, ezért megalapította a Poveglia per Tutti (Poveglia Mindenkinek) nevű csoportot, hogy megpróbálják megmenteni a szigetet és a kormány árverési listáján szereplő hasonló szigeteket.

A több mint 4500 tagú csoportnak 460 000 eurót (539 000 dollárt) sikerült összegyűjtenie és megszereznie a bérleti szerződést.

„Nem csupán felháborodás volt, hanem pszichológiailag traumatikus felismerés, hogy a várost feldarabolhatják és eladhatják a legmagasabb ajánlatot tevőnek, kikiáltási ár, sőt terv nélkül is. Olyan, mintha Róma úgy döntene, hogy eladja a Trevi-kutat. Velence és lagúnája egy, elválaszthatatlan” – mondta Veclani egy nyilvános fórumon a múlt hónapban, mielőtt kihirdették a nyertes pályázatot.

Veclani pénteken a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy csoportja ezt egy kis győzelemnek tekinti Velence visszaszerzésében a túlzott turizmustól, egy régóta fennálló problémától.

Becslések szerint évente 30 millió turista látogatja a várost, ami eltörpül a helyi lakossághoz képest, amely mára kevesebb mint 50 000 főre apadt, annak ellenére, hogy a hatóságok erőfeszítéseket tettek a látogatók számának korlátozására olyan intézkedésekkel, mint az óceánjáró hajók 2021-es betiltása és a tavaly bevezetett 5 eurós (5,86 dolláros) díj a kirándulók számára.

„A sziget soha nem lett volna olyan népszerű, mint más helyek – mondta Veclani – de az, hogy ezt a kis helyet csak a velenceiek számára tartottuk fenn, egy győzelem.”

A csoport szerint mindössze egy benőtt erdő, egy katonai erődítmény, 15 romos kórházépület és egy meglehetősen nagy nyúlkolónia maradt meg a szigeten.

Poveglia hátborzongató története a 18. századi bubópestis-járványig nyúlik vissza, amelyet kereskedelmi hajókon lévő bolhák hoztak Velencébe egy olyan időszakban, amikor a város nemzetközi kereskedelmi központ volt.

Ahogy a pestis terjedt, a szigetet tengeri karanténdokkká alakították át a külföldről érkező kereskedelmi hajók és a tüneteket mutató emberek számára. Ezt megelőzően földművesek és halászok lakták, mivel 421-ben római katonai bázisként alapították. A sziget gazdasági épületeit és katonai laktanyáit kollégiumokká alakították át, ahol a betegek együtt éltek, és primitív kezeléseknek, például vérontásnak vetették alá őket.

Ahogy a pestis terjedt, a halottakat tömegsírokba temették. A velencei történészek becslése szerint több mint 160 000 embert temettek el a szigeten a 18. és 19. század között.

A 19. században Poveglia mentális betegek menedékhelyévé vált, akiket gyakran fogva tartottak és kísérleti kezeléseknek vetettek alá. Az elmegyógyintézet 1968-ban zárt be, és a sziget azóta lakatlan.

Poveglia szomorú története egyeseket arra a hitre vezetett, hogy kísértetjárta hely. Modern szellemvadászok, köztük az amerikai „Ghost Adventures” televíziós sorozat is, az évek során felkeresték a szigetet, tovább terjesztve a mítoszokat.

„A szigetet a külföldiek tették híressé, akik valami kiaknázható dolgot kerestek” – mondta Massimo Pera, a csoport egyik mecénása a CNN-nek.

„A sziget emlékei fájdalommal teltek, de mi örömteli hellyé fogjuk alakítani.”

Az áram és folyóvíz nélküli sziget felújítását a Veronai Egyetem humántudományi tanszékének APsyM laboratóriuma irányítja.