Lépfenét azonosítottak Horvátországban

A horvát Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint a lépfene egy fertőző betegség, amelyet a spóraképző Bacillus anthracis baktérium okoz. A kérődzőknél a betegség gyors lefolyású, és leggyakrabban hirtelen halállal nyilvánul meg, a betegség észrevehetőbb jelei nélkül.

Egyes állatoknál a halál beállta előtt tántorgás, remegés, emésztési zavarok és légzési nehézségek figyelhetők meg. A tetem a halál beállta után gyorsan megduzzad, és a test nyílásaiból alvadatlan, sötét, véres váladék szivároghat.

Az állatok spórákkal szennyezett táplálék (fű, széna) elfogyasztásával vagy spórák belélegzésével fertőződnek meg lépfenével. A fertőzött állat pusztulása után a baktériumok oxigénnel érintkezve spórákat termelnek. A környezetet szennyező spórák nagyon ellenállóak a külső körülményekkel szemben, és évtizedekig is megmaradhatnak a talajban, akár két évig is életben maradhatnak vízben, és nagyon ellenállóak a hővel, a hideggel, a fertőtlenítőszerekkel és a hosszú száraz időszakokkal szemben. A betegség állatok közötti terjedése nem bizonyított.

Az embereknél is betegséget okozhat a lépfene

Az embereknél előforduló lépfene, a fertőzés módjától függően, háromféle betegséget okozhat: bőrlépfene (a leggyakoribb forma), tüdőlépfene és béllépfene.

Bőrlépfene:
Sötét, fájdalommentes sebek, amelyek három–tíz nappal (általában öt–hét nap között) a fertőzésn után jelennek meg. A környező szövetek duzzanata is előfordulhat, ritkábban egyéb szövődmények. Az elváltozások főként a test szabadon lévő részein jelentkeznek állatokkal való érintkezés során (kéz, nyak, arc). Antibiotikumokkal sikeresen kezelhető.

Tüdőlépfene:
A kezdeti tünetek, amelyek hasonlóak az influenzához, néhány napos légzési nehézség után súlyos és súlyos betegséggé válnak sokk kialakulásával, leggyakrabban a kórokozó belélegzése után egy és öt nap között jelentkeznek, de akár hatvan napig is eltarthatnak. A betegség kezeletlenül magas halálozási aránnyal jár.

Béllépfene:
Tünete a hasi fájdalom, emelkedett testhőmérséklet a kórokozó lenyelése után három-héz nappal. A tüdőlépfenéhez hasonlóan ez is súlyos betegség, magas halálozási aránnyal. A bél- és tüdőlépfene rendkívül ritka az Állategészségügyi Igazgatóság szerint. A kezelést orvos javaslatára, megfelelő készítményekkel végzik.

A horvát állattartók nincsenek könnyű helyzetben, miután a magyar határ közelében található Jagodnjak és Bolman településeken megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenését a házisertés-állományban. A kitörések nyomán jelentősen nőtt a vírus magyarországi behurcolásának kockázata, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az érintett közepes kockázatú vármegyék sertéstartóinak fokozottan ajánlja a kiemelt járványvédelmi intézkedések alkalmazását, betartását - írta meg a Magyar Nemzet.