Külföld

Az EU költségvetését modernizálni kell

Ugyanakkor körültekintőnek kell lennünk

Az EU költségvetését modernizálni kell, mert a világ gyorsan változik, és az új kihívásokhoz okosabb és rugalmasabb válaszokra van szükség - jelentette ki Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban.

Az EU költségvetését modernizálni kell
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén
Fotó: AFP/Jean-Christophe Verhaegen

Az Európai Parlament következő többéves uniós pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos plenáris vitáján a biztos elmondta: fenntarthatatlan, hogy az uniós költségvetési források 90 százalékát már a ciklus elején lekötik. Hangsúlyozta: nagyobb rugalmasságra van szükség, hogy az EU gyorsan tudjon reagálni új kihívásokra és válságokra, ugyanakkor meg kell őrizni a kiszámíthatóságot is.

Mint mondta, a régiók, kutatók és vállalatok hosszú távú tervezéshez stabilitást igényelnek, a befektetők pedig világos iránymutatást várnak az európai prioritásokról. Serafin szerint a nemzeti és regionális partnerségi tervek megfelelő eszközt jelenthetnek arra, hogy a helyi szereplők is beleszólhassanak a források felhasználásába, miközben biztosítják a beruházásokhoz szükséges biztonságot is.

Véleménye szerint az uniós költségvetésnek nemcsak okosabbnak, hanem egyszerűbbnek is kell lennie. Mint hangsúlyozta, Európa-szerte visszatérő igény az átláthatóbb, könnyebben kezelhető költségvetés, amely elengedhetetlen a versenyképességhez.

Kiemelte: a védelem és biztonság kiemelt témává vált az elmúlt hónapokban, de naivitás lenne azt hinni, hogy ennek finanszírozása kizárólag az uniós költségvetésből megoldható. Ugyanakkor - tette hozzá - az EU-s források hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyabban, kevesebb pénzből érjenek el nagyobb eredményeket ezen a területen.

Ugyanakkor körültekintőnek kell lennünk: a megnövekedett védelmi kiadások nem mehetnek az európai szociális modell rovására, mert az felesleges megosztottságot teremtene - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy az EU egyik alappilléréről, a közös agrárpolitikáról (KAP) sem szabad megfeledkezni: bár jelenleg reform és egyszerűsítés alatt áll, de továbbra is biztosítania kell a gazdáknak a szükséges kiszámíthatóságot és eszközöket. Az élelmiszerbiztonság Európa függetlenségének egyik fontos dimenziója - húzta alá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy Európának meg kell erősítenie pozícióját a globális versenyképességi versenyben, és kezelnie kell a meglévő lemaradást. Ennek érdekében az Európai Bizottság új európai versenyképességi alapot javasol, amely az innováció teljes ciklusát támogatná - az alkalmazott kutatástól a gyártáson át a piaci bevezetésig. Az alap jelentős mértékben támaszkodik majd pénzügyi eszközökre, hogy növelje az unió beruházási mozgásterét - tette hozzá.

Serafin rámutatott: ha kiadásokról van szó, akkor beszélni kell arról, hogy mindez hogyan finanszírozható. Hangsúlyozta, hogy az új saját forrásokról szóló vita ezúttal nem kerülhető el, mivel a pénzügyi szükségletek nőnek, a nemzeti költségvetések nyomás alatt állnak, és 2028-tól kezdődően évente 25 milliárd eurót kell visszafizetni a koronavírus-járvány utáni helyreállítási finanszírozás keretében felvett hitelekből.

A tagállamok nem szívesen növelik nemzeti hozzájárulásaikat. Ezért kiegyensúlyozott új bevételi forrásokat kell találnunk, amelyek nem terhelik túl a nemzeti költségvetéseket, nem hoznak létre túlzott pénzügyi kötelezettségeket, és összhangban állnak uniós politikáinkkal és céljainkkal - húzta alá az uniós biztos.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője bírálta az Európai Bizottság új költségvetési terveit. Szerinte ismét csak „unalomig ismert szóvirágokat” hallani - hatékonyságról, rugalmasságról, stratégiáról, átláthatóságról -, amelyek szerinte „üres blabla” és „nettó átverés”.

Deutsch szerint valójában egy háborús költségvetés készül, amelyben Brüsszel az uniós keretköltségvetés 20-25 százalékát Ukrajnára és a háborúra fordítaná. Emellett a közös uniós hitelfelvétel hatalmas adósságot eredményezett, így a törlesztés szintén a költségvetés további 20-25 százalékát emésztené fel.

Kijelentette: Brüsszel brutális megszorításokat tervez, 20 százalékos csökkentéssel sújtaná az agrár- és kohéziós támogatásokat, és új, jelentős adókat akar bevezetni. Emellett - fogalmazott - egy végletesen központosított költségvetési rendszert akarnak létrehozni, amelyben a politikai zsarolás totálissá válhat. Mindez szerinte ellentétes az európaiak érdekeivel, ezért teljességgel elfogadhatatlan.

Kapcsolódó írásaink