A svédek már elfelejtenék Greta Thunberget

A 76 és 517 korona közötti (kb. 5,5–37,5 font) repülési illeték célja az volt, hogy visszaszorítsa a légi közlekedést és csökkentse a kibocsátást. Most a jobbközép kormány úgy látja: a gazdaság helyreállítása elsőbbséget élvez.

A Telegraph beszámolója szerint az intézkedés sikeres volt, a légiközlekedés visszaesett, de vele ezt a gazdaság is megérezte. A repülési adó és a környezettudatos kampány hatására Svédországban: 2019-re az emberek negyede már került minden repülést. A Swedavia repülőtér-üzemeltető utasforgalma hét egymást követő hónapban csökkent. A belföldi járatok száma harmadával esett vissza, főként az északi, távoli régiókban. A Bromma repülőtér (Stockholm második reptere) szinte teljesen kiürült. A vasúti utazások ugyanakkor rekordot döntöttek.

A pandémia és a 2023-as recesszió után az új kormány 76 millió fontot különített el a légiközlekedés újraélesztésére, és kijelentette: „nincs ok repülésszégyenre”.

A döntést örömmel fogadták a légitársaságok: a Ryanair két gépet állított vissza svéd szolgálatba, és tíz új járatot jelentett be. Az EasyJet és a Norwegian is bővít.

A zöld szervezetek azonban élesen bírálták a hátraarcot. Justin Francis, a Responsible Travel alapítója szerint: „A tudomány nem változott. A légiközlekedés a globális kibocsátások egyre nagyobb részéért felel majd, és ez hatalmas költségeket jelent a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt.”

Svédország döntésével szemben más országok épp szigorítanak: Franciaország betiltotta a belföldi járatokat, ha az út 2,5 órán belül vonattal is elérhető. Spanyolország is hasonló lépésen gondolkodik. Belgium, Hollandia, Dánia és Németország különböző repülési adókat vetettek ki. Dánia is új „ökoadót” vezetett be.