Külföld
Nem mindenért a klímaváltozás a felelős
Tájhasználat és más rosszaságok

Az évről évre ismétlődő aszályoknak egyfajta dominóhatásuk van. A 2024/2025-ös telet, tavaszt és kora nyarat is meghatározó csapadékhiány következményeit ugyanis tovább fokozza a korábbi években tapasztalt szárazságok negatív hatásainak felhalmozódása - írja elemzésében a pozsonyi Új Szó.
A lap szerint mindez a talaj egyre mélyebb rétegeinek kiszáradásához vezet Szlovákiában is, különösen a legintenzívebben művelt déli területeken. Ugyanakkor az aszály nem feltétlenül kellene, hogy automatikusan vízhiányt is jelentsen, az ugyanis Martina Paulíková ökológus, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vízvédelmi munkatársa szerint hatékony és racionális vízmegtartó intézkedésekkel kiküszöbölhető lenne.
A megkérdezett szakértő aláhúzta, az egyre durvább aszályok nem írhatóak kizárólag a klímaváltozás számlájára. Még ha a globális felmelegedés nyilván meghatározó tényező is ebből a szempontból, a hatásait tovább erősíti a nem megfelelő tájhasználat - és itt nemcsak a múlt hibáiról van szó, a rossz gyakorlattól ugyanis máig nem sokan nem tudnak, nem akarnak elszakadni.
Hozzáteszik, a mértéktelen folyószabályozás, a medrek “kiegyenesítésének” is most szenvedjük el a következményeit, lévén a folyók ezáltal olyanokká váltak, mint a csúszdák a strandon, vagyis nagyon gyorsan elvezetik a vizet, a tájban lévő, vagy a föld alatti vízkészleteknek így esélyük sincs feltöltődni.