Kongó és Ruanda békét kötött

A megállapodás szerint leállítják az ellenségeskedést Kongó keleti részén, és biztosítják az afrikai ország területi egységének tiszteletben tartását. A külföldi csoportok az egyezmény szerint három hónapon belül elhagyják Kongót.

A két ország megállapodott abban is, hogy „regionális gazdasági integrációs szabályozási keretet” hoznak létre szintén 90 napon belül. Olivier Nduhungirehe ruandai külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent a két ország kapcsolatában. Thérese Kayikwamba Wagner kongói miniszter azt hangoztatta, hogy a mostani aláírás csak a kezdete a helyzet rendezésének.

Marco Rubio is megjegyezte, hogy a két országnak még sok a tennivalója az ügyben. Nyilatkozott a témában Donald Trump amerikai elnök is, aki egyebek között arra emlékeztetett, hogy a megállapodás részeként az Egyesült Államok jelentős jogokat kapott a kongói ásványkincsek kitermelésére vonatkozóan.

Év eleje óta az M23 fegyveres csoport jelentős területeket foglalt el a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, az összecsapásoknak ENSZ-adatok szerint ezres nagyságrendű halálos áldozatuk volt.

A világszervezet és az Egyesült Államok szakértői szerint a milíciát a ruandai hadsereg is támogatta. Kigali ezt tagadta, de azt több ízben értésre adta, hogy saját biztonságára nézve fenyegetésnek tartja egyes kelet-kongói fegyveres csoportok tevékenységét, mindenekelőtt a korábbi ruandai hutu vezetők által létrehozott Demokratikus Felszabadítási Erőkét.