Ezúttal Csehországban indult támadás a demokrácia ellen

Hatalmas botrány lett belőle, amikor Romániában érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulóját, miután azt egy, az EU-val és a NATO-val szemben kritikus független jelölt nyerte meg. A bíróság kezdetben nem akart dönteni, majd miután az Európai Unió „elfogadhatatlannak” nevezte az eredményt, mégis megsemmisítette azt, és Călin Georgescut el is tiltották az indulástól.

Nem sokkal később Franciaországban Marine Le Pent ítélték el, és ezzel kizárták a következő elnökválasztásból. Az eljárás körülményeit több politikai elemző is vitatja, de a fősodorbeli pártok és a sajtó jórészt helyesléssel fogadta a fejleményeket.

Sokkal kevesebb figyelmet kapott, pedig a demokratikus játékszabályok semmibevételét tekintve legalább ilyen jelentős fejlemény, ami jelenleg Csehországban zajlik. A cseh parlament alsóháza nemrég elfogadott egy jogszabálytervezetet, amely a kommunizmus propagálását bűncselekménnyé nyilvánítja, a nácizmuséval azonos büntetési tétellel.

A törvény szövege szerint egytől öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki azokra, akik olyan mozgalmat hoznak létre, támogatnak vagy népszerűsítenek, amely „a jogok és szabadságok megszüntetésére törekszik”, illetve „faji, nemzeti, vallási vagy társadalmi gyűlöletet” terjeszt, de ez vonatkozhat azokra is, akik felvesznek például egy Che Guevarás pólót.

Első pillantásra úgy tűnhet, nincs ezzel semmi baj, az „ordas eszmék” ellen talán jobb is, ha a kormányok fellépnek, csakhogy éppen ez a baj: a meghatározás annyira tág, hogy gyakorlatilag bárkit meg lehet vádolni bármivel. Tetszés szerint gyűlöletkeltőnek minősíthető, aki szót emel a kizsákmányolás ellen épp úgy, mint az, aki szerint csak két nem van!

A jelenlegi politikai helyzetben aligha kétséges, hogy a fő célpont a KSČM és annak választási szövetsége, a STAČILO!

A KSČM-nek jelenleg több tucat helyi képviselője van, és az EP-ben is rendelkezik mandátummal. A cseh törvényhozás valószínűleg nem merte nyíltan támadni a pártot, ezért a finanszírozás ellehetetlenítésével és a büntetőjogi fenyegetéssel akarja visszaszorítani a mozgalmat.

Fontos kiemelni, hogy 2017-ben éppen a KSČM külső támogatásával tudott kormányt alakítani Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babiš, a jelenlegi kormányfő, Petr Fiala pedig a leghatározottabb atlantista és föderalista vonalat képviseli az EU-ban. A STAČILO! mozgalmat rendre 5% fölé mérik, tehát ismét a mérleg nyelvévé válhat a következő parlamenti ciklusban. A logika tehát ez: ugyan, ki emelne szót a KSČM-ért, viszont, ha a baloldali rendszerkritikusok ellehetetlenülnek, maradhat a Brüsszelt és a globalistákat kiszolgáló kurzus.

Ludvík Šulda, a KSČM alelnöke lényegében egyetértett azzal, hogy nemcsak a cseh hazafias baloldali ellenzék megfélemlítéséről van szó, hanem egy tágabb európai törekvésről is, amely a rendszerkritikus gondolatok teljes kirekesztését célozza.

Véleménye szerint a törvény szándékosan egy gumiszabály, amelynek értelmében már Lenin vagy Che Guevara képének viselése is büntethető, de a cél valójában az, hogy a választások előtt kriminalizálják az egész pártot és annak szövetségeseit. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fiala-kormány alatt rendszeressé vált a kritikus nézeteket képviselő weboldalak blokkolása, a másként gondolkodók büntetőjogi felelősségre vonása, sőt a történelem eltérő értelmezése is jogi következményeket vonhat maga után.

Šulda szerint a cseh törvényhozás példátlan gyorsasággal akarja hatályba léptetni a jogszabályt, hogy annak rendelkezéseit még az októberi választások előtt alkalmazni lehessen. Mint mondta, információik szerint a szenátus egyszerűen nem fogja megtárgyalni a törvényt, hogy az elnök minél előbb aláírhassa. A KSČM attól tart, hogy vezető tisztségviselőiket már pusztán pozíciójuk vagy megszólalásaik miatt is feljelenthetik. A hatalom olyan légkört akar kialakítani, amelyben senki nem lehet biztos abban, hogy egy adott vélemény még törvényesnek számít-e.

Šulda emlékeztetett arra is, hogy pártja az elmúlt két évben a STAČILO! nevű választási szövetség tagjaként fokozatosan visszanyerte politikai súlyát: az EP-választáson mandátumot nyertek, a megyei választásokon megsokszorozták képviselőik számát, és a közvélemény-kutatások alapján szinte biztos, hogy visszakerülnek az alsóházba. A mozgalomban jelen vannak klasszikus szociáldemokraták, kisebb baloldali pártok és független közéleti szereplők is. Éppen ezért tartják időzített politikai támadásnak az egész törvényt, amely egy félelemkeltő eszköz az európai elittel szemben kritikus erők ellen.

Beszédes az is, hogy a demokráciáért és jogállamiságért oly gyakran aggódó Európai Bizottság és Európai Parlament most hallgat. Ez egyre inkább azt jelzi, hogy az európai elit lassan tényleg bármire képes a hatalom megtartásáért.