Külföld

A szlovákok többsége ellenzi a semlegességet

A szlovákok többsége a NATO-ban akar maradni

Az új közvélemény-kutatás aláásta Robert Fico miniszterelnök állítását, miszerint az ország jobban tenné, ha távol maradna a katonai szövetségektől.

A szlovákok többsége ellenzi a semlegességet
Robert Fico
Fotó: AFP/Armend Nimani

Egy közvélemény-kutatás, amelyet nem sokkal Robert Fico miniszterelnök meglepő megjegyzése után írtak ki, miszerint „a semlegesség megfelelne Szlovákiának”, azt mutatja, hogy a közvélemény kevés támogatást kap az ötlethez, a szlovákok több mint fele egyenesen elutasítja - írja az euractiv.com.

A közvélemény-kutatás 1,000 válaszadót kérdezett meg, akik azt kérdezték, hogy Szlovákiának semleges országgá kell-e válnia. A kérdés magában foglalta azt a magyarázatot, hogy „semlegessé válás azt jelentené, hogy elhagyjuk a NATO-t, és kizárólag a saját hadseregünkre hagyatkozunk”.

Az eredmények szerint 50,6% ellenezte a szlovák semlegességet, 30,8% támogatta, 16,1% bizonytalan, 2,5% pedig elutasította a válaszadást.

A vita Fico megjegyzései után merült fel, miszerint „a semlegesség megfelelne Szlovákiának az értelmetlen fegyverkezés idején” – közvetlenül azelőtt, hogy a koalíciós és ellenzéki pártok találkoztak, hogy megállapodjanak a védelmi kiadások GDP 5%-ára emeléséről.

A legtöbb politikus, köztük Peter Pellegrini elnök is elutasította Fico megjegyzéseit, mint figyelemelterelést.

Az eredmények azonban a választók politikai hovatartozásától függően változtak. Az ellenzéki szavazók körében a semlegesség ellenzése 70% és 98% között mozog. Ezzel szemben Fico pártja, a Smer-SD szavazóinak 58 százaléka és a kemény jobboldali SNS szavazóinak 67 százaléka mondta azt, hogy támogatja a semlegesség gondolatát.

A Globsec Trends 2025. májusi közvélemény-kutatása szerint a szlovákok 72%-a támogatja a NATO-tagságot, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb szintje.

A szlovák semlegesség gondolata azonban nem teljesen új. Ezt Szlovákia első rendkívül ellentmondásos miniszterelnöke, Vladimír Mečiar szorgalmazta, akinek tekintélyelvű vezetése alatt 1990 és 1998 között Szlovákiát nem hívták meg az EU-ba vagy a NATO-ba.

Mečiar azzal érvelt, hogy ha „a Nyugat nem akar minket, akkor talán kelet felé kellene fordulnunk”, vagy Szlovákia közép-európai földrajzi elhelyezkedése miatt „hídként szolgálhat Kelet és Nyugat között”.

Fico korábbi kormányzásai idején is felvetette ezt a gondolatot, de csak most, negyedik miniszterelnöki ciklusában kezdte megkérdőjelezni Szlovákia EU- vagy NATO-tagságát.

Kapcsolódó írásaink