Külföld
Szigorúbban lépne föl az EU az emberkereskedelem ellen

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországból álló Európa Tanács szakértői pénteken közreadott, 2024-es tapasztalatokat és fejleményeket ismertető jelentésükben arról tájékoztattak, hogy egyes tagországokban nincsenek nemzeti cselekvési tervek vagy iránymutatások az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozóan, és hiányoznak a védelmi mechanizmusok az áldozatok számára.
Az érintett országokban az ajánlások végrehajtásának elmaradását a gyakran korlátozott erőforrások, vagy a politikai akarat hiánya akadályozza - jegyezték meg. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a többszörös, egymást átfedő globális válságok - beleértve a fegyveres konfliktusokat és a gazdasági nehézségeket - növelik az emberkereskedelem kockázatát. A kizsákmányolás kockázatát súlyosbítják továbbá a korlátozó bevándorlási politikák, a legális migráció elégtelen lehetőségei és a munkaerőpiacon való részvétel akadályai, különösen a menedékkérők esetében - írták.
A jelentés szerint a munkaerő-kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem egyre nagyobb fenyegetést jelent. A GRETA ezért a migráns munkavállalók munkaügyi és szociális jogainak védelmének megerősítését sürgette, valamint szigorúbb és gyakoribb munkaügyi ellenőrzéseket javasolt. Véleményük szerint az online közvetített emberkereskedelem új kihívásokat jelent a munkaerő-kizsákmányolás eseteinek azonosításában, kivizsgálásában és a felelősségre vonásban.
Ezért hangsúlyozták: elengedhetetlen a technológiai lehetőségek teljes kihasználása az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében. Ahogy az emberkereskedők alkalmazkodnak a megváltozott helyezetekhez, az államoknak is alkalmazkodnunk kell a bűnözők új módszereihez. A növekvő és változó fenyegetésekkel szemben minden eddiginél erősebb politikai elkötelezettségre és konkrét cselekvésre van szükség - tették hozzá.