Elismerte a Kreml a kercsi híd elleni támadást

„A robbanás valóban megtörtént, de semmi sem sérült meg. A híd működik” - mondta a Kreml szóvivője sajtótájékoztatón.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden azt állította, hogy robbanószerkezeteket hozott működésbe, amelyek ereje körülbelül 1,1 tonna TNT-nek felel meg, aminek következtében a híd alatti pillérek megrongálódtak, és a létesítmény állapota veszélyessé vált.

A krími hídon a járműforgalmat kedden két alkalommal ideiglenesen felfüggesztették. Hasonló egyébként a rendszeresen támadott objektumon gyakran megtörténik. Ukrajna 2022. október 8-án támadást hajtott végre a Krími híd ellen: a közúti részen felrobbant egy teherautó, öt ember életét vesztette és több autópálya-támasz is megrongálódott.

Az elkövetők akkor a Kommerszant című lap szerint egy 10 tonna TNT-erejű robbanószerkezetet használtak. Oroszország a 2022-es „terrortámadás” szervezőjeként az SZBU elnökét, Vaszil Maljukot nevezte meg, aki Kijev szerint a keddi támadást is irányította.

A hidat másodszor 2023. július 17-én rongálta meg egy ukrán felderítő drón.

Az orosz elnök sajtótitkára szerdán azt hangoztatta, hogy Oroszország megteszi a szükséges óvintézkedéseket, „a kijevi rezsim jól ismert és megértett természetéből kiindulva”.

Peszkov a szakszolgálatok illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy Moszkva tervez-e segítséget kérni Asztanától azzal kapcsolatban, hogy egy, az orosz katonai repülőterek ellen vasárnap végrehajtott dróntámadások ügyében gyanúsított személy Kazahsztánba menekült.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent el fog követni a repterek elleni dróntámadások felderítése érdekében.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Nyugat részese az ukrán „terrorista tevékenységnek”, amelyhez fegyvereket szállít.

„Semmilyen feltételt vagy korlátozást nem szabnak. Ők irányítják, ők adják meg a koordinátákat, mert ilyen képességekkel csak a nyugati országok, nyugati cégek rendelkeznek, amelyek nyugati államokhoz kapcsolódnak” - felelte arra a kérdésre, hogy vajon a Nyugatnak van-e köze az orosz légitámaszpontok és polgári infrastruktúra elleni támadásokhoz.

Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint „az ukrán nácik” reakciója orosz vasutak ellen vasárnap a brajnszki és a kurszki régióban elkövetett, hét embernek halált okozó és további 113-mat megsebesítő terrortámadásokra előre látható volt, és „szörnyű gúnyolódásban nyilvánult meg”, ami szerinte ismét „hangsúlyozza a kijevi junta embergyűlölő lényegét”.

„A terroristák, akik - ismétlem - (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) rezsimjének utasítására, a tulajdon perverz logikájuk alapján cselekedtek, úgy terveztek meg mindent, hogy a csapásaik békés polgárokat érjenek. Több száz békés polgárt, köztük gyerekek is” - mondta, kilátásba helyezve az elkövetők felelősségre vonását.

Peszkov a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulójának kilátásairól szólva kijelentette, hogy ennek időpontjáról a felek a rendezésről szóló memorandumtervezetek tanulmányozása után fognak egyeztetni. Mint fogalmazott, a találkozók gyakoriságát aligha lehet szabványosítani, mert minden „a felek azon hajlandóságától függ, hogy folytassák-e az egyes fordulókat”.

Zaharova az ukrán elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak washingtoni látogatásával kapcsolatban azt mondta, hogy az ukrán tisztségviselő Oroszországgal szembeni szigorúbb fellépésre próbálja rávenni az amerikai kormányzatot. „Ez ismét azt bizonyítja, hogy Kijevben továbbra is rendkívül agresszív hozzáállás uralkodik, és ott nem hajlandók józan megoldásokat keresni” - fogalmazott.

A külügyi szóvivő szerdai Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett: mindazokat, akik három éven át terjesztették az álhírt a „több tízezer” ukrán gyermeknek az orosz hadsereg általi elrablásról, „sokkolta”, hogy Kijev delegációja Isztambulban olyan listát adott át, amely csak 339, a hozzátartozói által keresett kiskorú ukrán állampolgár nevét tartalmazta.

„Sajnos, a hamis hírek terjesztőinek egyike maga az ENSZ Titkársága volt. Jól emlékszünk, hogyan mondtak meséket Bucsáról, a több ezer elrabolt ukrán gyermekről, és vádolták meg azzal az orosz katonákat, hogy állítólag szexuális erőszakot követtek el ukrán nők ellen. Három év alatt a főtitkár (António Guterres) nem talált lehetőséget arra, hogy megszerezze a bucsai áldozatok állítólagos listáját, annak ellenére, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter rendszeresen emlékeztette erre” - írta a szóvivő.

„Guterres képviselői az egész világ előtt lejáratták magukat az orosz katonákkal szembeni vádakkal: kiderült, hogy azok teljes egészében a kijevi rezsim képviselőinek közvetlen hazugságain és beteges fantáziáján alapultak. Ugyanilyen hazugság volt a több tízezer (!) állítólag elrabolt gyermekről szóló mese is, hiszen az Isztambulban átadott, keresett kiskorú ukránok listáján (amelyet még szintén meg kell vizsgálni) csak 339 személy szerepel” - tette hozzá Marija Zaharova.