Külföld
Biden azt mondta, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni
Donald Trump többször is bírálta Bident, amiért „őrült” összegeket költ az ukrán háború támogatására
A brazil államfő, aki kezdettől fogva a békés rendezés híve az orosz–ukrán konfliktusban, bírálta azokat a nyugati megközelítéseket, amelyek kizárólag Moszkvát teszik felelőssé a háborúért. Mint fogalmazott, „a nyugati országok is részben felelősek”.
„Joe Biden, akivel hosszasan beszélgettem, úgy vélte, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni” – mondta Lula, anélkül, hogy pontosította volna, mikor zajlott a megbeszélés – írja az oroszhirek.hu.
Lula szerint Európa, amely korábban kiegyensúlyozott szerepet játszott a nemzetközi politikában, mára Washington irányvonalához igazodott, és óriási összegeket fordít újrafegyverkezésre. „Ez aggaszt engem. Ha csak a háborúról beszélünk, sosem lesz béke” – tette hozzá.
Moszkva az ukrajnai háborút hosszú ideje a Nyugat által Oroszország ellen vívott proxyháborúnak tekinti, és rendszeresen elítéli a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat, amelyek szerintük hátráltatják a békefolyamatot.
A közelmúltban Keith Kellogg, Donald Trump különmegbízottja is elismerte, hogy Vlagyimir Putyinnak „bizonyos értelemben” igaza van. Hasonló véleményt fogalmazott meg korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki úgy nyilatkozott:
„Őszintén szólva, ez egy proxyháború a nukleáris hatalmak – az Egyesült Államok és Oroszország – között”, hozzátéve, hogy a Biden-kormány szeretné lezárni a konfliktust.
Donald Trump többször is bírálta Bident, amiért „őrült” összegeket költ az ukrán háború támogatására. Korábban úgy fogalmazott: a háborúnak „európai ügynek kellett volna maradnia”.
Kampányrendezvényein rendszeresen hangoztatta, hogy kizárólag ő képes megakadályozni a harmadik világháborút, és akár „24 órán belül” meg tudná oldani az orosz–ukrán konfliktust – bár később elismerte, hogy ez túlzó kijelentés volt.
Közvetítési törekvései azonban ellenállásba ütköztek több európai NATO-tagország részéről, amelyek továbbra is támogatják Ukrajna katonai erőfeszítéseit.
A múlt hónapban Trump nyomására Kijev enyhített álláspontján, és felhagyott az Oroszországgal való közvetlen tárgyalások elutasításával – annak ellenére, hogy 2022-ben hivatalosan is lemondott ezekről. Azóta két tárgyalási fordulóra került sor Isztambulban.
Az első találkozót Putyin kezdeményezte május 16-án, és ennek eredményeként jelentős fogolycsere történt. A második tárgyalási fordulóra hétfőn került sor, ahol a felek memorandumtervezeteket cseréltek, amelyek a lehetséges békemegállapodás alapjait vázolják fel.
Washington törökországi nagykövete kedden arról beszélt, hogy Trump türelme „fogytán van”, és már „a kötél végén jár” az ukrajnai ügyben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban óvatosságra intett, hangsúlyozva: „helytelen lenne azonnali áttörést várni az orosz–ukrán béketárgyalásoktól”.
