Kijózanító, kemény szavak

„Remélem, hogy ebben a teremben nincsenek olyanok, akik még mindig valami csodában reménykednek, amely elhozza a békét Ukrajnának, és visszahozza az 1991-es vagy 2022-es határokat” – mondta a volt parancsnok, aki jelenleg Kijev londoni nagyköveteként szolgál, csütörtökön egy ukrán védelmiexport-fórumon.

Zaluzsnyij Kijev területi követeléseire utalt a Krím és az azóta Oroszországhoz csatlakozott négy korábbi ukrán régió vonatkozásában. A Krím a Nyugat által támogatott kijevi Majdan-puccsot követően, 2014-ben döntött arról, hogy újraegyesül Oroszországgal, a két donbászi köztársaság, valamint Herszon és Zaporizzja régiók (Novorosszija) pedig 2022 őszén, az ukrajnai konfliktus februári eszkalálódását követően követték ezt a példát.

Kijev soha nem ismerte el a népszavazások eredményét, és továbbra is szuverenitást követel a régiók felett.

Zaluzsnyij szerint Kijev „kimerítő háborúban” áll Moszkvával, és Oroszországnak továbbra is megvannak az eszközei ahhoz, hogy ukrán célpontokra csapást mérjen és támadó hadműveleteket hajtson végre.

Ilyen körülmények között Ukrajna csak „high-tech túlélőháborút” folytathat, ahol arra kell törekednie, hogy „minimális erőforrásokat” használjon fel a „maximális” eredmények elérése érdekében – állította Zaluzsnyij. Szerinte az ország „nem képes más típusú háborút vívni, és nem is szabadna erre gondolnia”.

Zaluzsnyij megjegyzései a frontvonalon történő, folyamatos orosz előrenyomulás közepette hangzottak el. Április végén az orosz csapatok teljesen felszabadították az ukrán határon fekvő Kurszki területet, kiszorítva a kijevi erőket, amelyek tavaly elfoglaltak ott néhány területet.

Csak az elmúlt hét napban az orosz hadsereg hat települést, köztük négy falut vett ellenőrzése alá a Donyecki Népköztársaságban – közölte az orosz védelmi minisztérium.