Az árnyékflotta kilépett a fénybe + VIDEÓ

Az észt haditengerészet május 13-án felvette a kapcsolatot a Jaguár névre hallgató, Nagy-Britannia által szankcionált jelzés nélküli hajóval. A hasonló hajók jelenléte nem meglepő az ottani hatóságok számára, hiszen az úgynevezett orosz árnyékflottáról már a háború kitörése óta tudnak a nyugati országok.

Ezek általában olyan, jelzés nélküli hajók - sok esetben rossz műszaki állapotban – amelyek segítségével az oroszok eddig sikeresen tudták enyhíteni a szankciók okozta nyomást. Ennek oka, hogy ezek a tankerek a homályos tulajdonosi viszony miatt a szankciók ellenére is tudnak olajat exportálni. Sok esetben pedig ezek a hajók a vízen találkoznak, hogy aztán a környezeti katasztrófát kísértő módon a hullámok hátán pumpálják át egyikből a másikba a több millió liter olajat.

Ráadásul a műszaki állapotuk miatt ezek járművek komoly kockázatot jelentenek bármely ország partjainál, hiszen egy sérülés esetén az olajszennyezés mértéke beláthatatlan lenne. Ennek okán természetesen nem is szívesen látott vendégek egyik európai kikötőben sem, a szankcionálás pedig már csak hab a tortán.

Az észtek szerint azonban a május 13-án történtekre még eddig nem volt példa, hiszen Oroszország a háború kitörése óta igyekezett ezen hajókat magától eltávolítani. A több száz hajó tehető flotta pedig csak gyarapodott az elmúlt időszakban, amit pedig az Európai Unió sem nézett jó szemmel, így a szankciók alá vont hajók száma is folyamatosan növekedett.

A májusi incidens azonban más volt, hiszen nem sokkal azután, hogy az észt hatóság felszólította a hajót, hogy változtasson útvonalán, a Jaguár fölött elhúzott egy Szu–35-ös orosz vadászgép. Ez volt az első alkalom, hogy egy, az árnyékflottához tartozó hajó bizonyítottan orosz felügyelet alatt állt. Egyben pedig ez volt az első eset, hogy az oroszok a gazdasági szankciókra katonai jelenléttel válaszoltak.

Az események ezután gyors fordulatot vettek, hiszen miután az orosz gépet a légvédelem is érzékelte, így riasztották a NATO egységeket, egy portugál F–16-os pedig azonnal a helyszínre sietett monitorozni az orosz vadászgépet. Végül az észt hatóságok kikísérték a hajót az ország felségterületéről, azonban abban minden szakértő egyetért, hogy ezzel egy új szintre lépett az árnyékflotta és Oroszország kapcsolata.

Az Európai Unió szankciós politikáját rengeteg kritika érte, ennek pedig – részben legalábbis – egészen biztosan megvan az oka. A tény ugyanis, hogy Oroszország lényegét tekintve a háború teljes ideje alatt képes volt a már említett szankciók ellenére is olajjal kereskedni, remekül megmutatja, hogy a törvény jogi útvesztőiben mindig maradnak kiskapuk.

Habár a vélt erkölcsi győzelem az EU kezében van, attól még a szankciók hatásai érződnek, a tagországok energiaellátása egyre drágább és nehézkesebb, az orosz olaj pedig ugyan úgy partot ér a végén.

Az érem másik oldalát azonban éppen ez az eset mutatja meg, hiszen a gazdasági jellegű szankciókra adott katonai válasz egyértelműen az ágyúval verébre lövés eset, és azt is megmutatja, hogy igenis fájnak Oroszország számára a nyugati szankciók.

A szakértők egy része szerint egyébként Oroszország célja az akcióval inkább a félelemkeltés volt, hiszen mind a szankcionált hajók listája, mind pedig a régióban állomásozó NATO-jelenlét aggasztó előjel lehet az ország számára a jövőbeli szállítások tekintetében. Az észtek ugyanis az elmúlt szűk egy évben több mint 450 ellenőrzést folytattak le hasonló tankerek esetén.

Az eset kapcsán egyébként több portál is próbálta felvenni a kapcsolatot a hajó tulajdonosával, valamint az orosz külügyminisztériummal is, azonban egyik sem kívánta kommentálni az esetet.