Ez vezethetett Merz bukásához

Sorra érkeznek a nemzetközi és hazai reakciók Friedrich Merz váratlan bukásáról. Vlagyimir Szergijenko német politológus a Gazeta.ru-nak arról beszélt, a fiaskó sok tényezővel lehet kapcsolatban. Az egyik, hogy számos képviselő csalódott Merzben, mivel nem tartotta be azt, amit a kampány idején ígért.

Az illegális migrációval szembeni álláspontja jelentősen fölpuhult, s ez gyöngeséget jelez – fogalmazott. Utalt arra is, rengeteg emberben kelt visszatetszést az is, hogy a Taurus rakéták átadását tervezi Kijevnek. A képviselők nem jelentéktelen része egyenesen retteg Oroszország túlzott válaszreakciójától. Mivel a voksolás titkos volt, így könnyen lehetett ellenállást kifejteni.

Merz a békéhez sem úgy áll, ahogy az elvárható lenne, s a határok lezárásának szándéka is riadalmat keltett – húzta alá a szakértő. Egyben hozzátette, Merz szavazási kudarca azt prognosztizálja, hogy – lehetséges – uralma nem feltétlenül élvezi majd a parlament feltétlen támogatását Németországban.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje 310 támogató voksot kapott a titkos szavazáson a 630 tagú Bundestagban, ahol az első körben 621 szavazatot adtak le. A megválasztásához a törvényhozók abszolút többségének támogatása, vagyis 316 voks kellett volna.

„Friedrich Merz képviselő nem szerezte meg a szükséges 316 szavazatos többséget. Az Alaptörvény 63. cikkének második pontja értelmében nem választották meg a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának” – jelentette be az első szavazás eredményét Julia Klöckner, a Bundestag elnöke.

A Merz mögött álló új kormánykoalíció pártjai – a CDU, illetve bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – együtt összesen 328 képviselővel rendelkezik a szövetségi parlamentben.