A Fehér Háztól kért segítséget Pakisztán a háború elkerüléséhez

„Ez egy nukleáris gyújtópont. Ha Trump valóban örökséget akar hagyni maga után, itt az alkalom” – mondta Sejk, aki szerint India vádjai elhamarkodottak, és semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak Pakisztán érintettségére a belgaumi mészárlásban.

A diplomáciai feszültség azt követően nőtt meg, hogy április 22-én több indiai biztonsági erő tagját ölték meg Belgaumban, a vitatott hovatartozású Kasmír régióban. India azonnal Pakisztánt tette felelőssé, miközben az iszlámábádi vezetés tagadta az érintettséget, sőt nemzetközi vizsgálatot ajánlott fel.

A nagykövet szerint az indiai válaszcsapás „bármikor megtörténhet”, és „egy félresiklott lépés nukleáris összeütközéshez is vezethet”, ami különösen veszélyes a több mint 1,5 milliárd embert számláló térségben.

Sejk élesen bírálta India kasmíri politikáját, beleértve az állítólagos betelepítési törekvéseket és a vízfolyások egyoldalú elzárásának szándékát is, amit „háborús cselekményként” értékelt. A vízmegosztást szabályozó Indus-vízszerződés megsértéséről Hágában is panaszt tettek.

„Békét akarunk, de ez nem jelent gyengeséget” – szögezte le Sejk. Ugyanakkor figyelmeztetett: a nemzetközi közösség korábban túl gyorsan elfordult a térségtől, és most lenne szükség valódi megoldásra, nem pusztán „sebtapaszra”.

India és Pakisztán három háborút vívott Kasmír miatt 1947 óta. A térség a világ egyik legmilitarizáltabb zónája, ahol évtizedek óta zajlanak kisebb-nagyobb fegyveres összecsapások.