Külföld
December óta már a harmadik ügyvezető elnöke van Dél-Koreának
A 75 éves Han ellen szintén alkotmányos vádeljárást indítottak

Csütörtökön I Dzsuho oktatási miniszter lett az ügyvezető elnök – immár a harmadik december óta –, egy hónappal a június 3-án esedékes választás előtt.
Az előrehozott elnökválasztást azután írták ki, hogy az alkotmánybíróság december 14-én felmentette tisztségéből Jun Szogjol államfőt a hadiállapot bevezetésére tett kísérlete miatt.
Han Dokszu miniszterelnök, korábbi ügyvezető államfő csütörtökön jelentette be a lemondását, a várakozások szerint indulni fog az elnökválasztáson.
A 75 éves Han ellen szintén alkotmányos vádeljárást indítottak, és december 27-én felfüggesztették ügyvezető államfői tisztségéből, miután nem tett eleget az ellenzéki többségű parlament akaratának és nem nevezett ki három új alkotmánybírót. A bíróság azonban március 24-én visszahelyezte tisztségébe.
A Jun és Han ellen folyó alkotmányos vádeljárás idején Csve Szangmok pénzügyminiszter látta el az ideiglenes államfői tisztséget, és Han lemondása után ismét ő került csütörtökön e tisztségbe, de hirtelen még aznap lemondott, amikor a parlament újraindította ellene a hivatali ideje alatt hozott döntések miatt még a korábbi ideiglenes államfői tisztség betöltése alatt kezdeményezett alkotmányos vádeljárást.
Csve, aki vezető szerepet játszott az amerikai vámtarifákra való reagálásban, közleményben kért elnézést, hogy nem tudja folytatni a munkáját, amikor az ország súlyos gazdasági körülményekkel néz szembe bel- és külföldön egyaránt.
A lehetséges ideiglenes elnökök sorrendjében következő I Dzsuho helyi idő szerint csütörtök éjfélkor lépett hivatalba.
A 64 éves közgazdász-tanárt Jun nevezte ki oktatási miniszternek 2022 novemberében. Az előző konzervatív kormány idején is oktatási miniszter volt.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön megváltoztatta a közvélemény-kutatásokat vezető I Dzsemjong, a Demokrata Párt jelöltje ügyében hozott korábbi felmentő ítéletet, és úgy foglalt állást, hogy a politikus megsértette a választási jogot, amikor 2021-ben elnökjelöltként valótlanságokat állított egy parlamenti vizsgálat során egy területfejlesztési beruházással kapcsolatban. Az ítélet a politikus elnökjelöltségét veszélyeztetheti.