Feszült a helyzet a két atomhatalom között

A jelenlegi pakisztáni–indiai feszültséget nyugodtan tekinthetjük a brit gyarmati megszállás utóhatásának – mondta a Magyar Hírlapnak Somkuti Bálint. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, a brit alkirályságot korábban három ország területe alkotta: Pakisztán, India és Banglades, amelyet Kelet-Pakisztánnak is hívtak.

Megjegyezte, ahogy szokták a britek (a felekezeti vagy etnikai megosztást kihasználva), a muszlimokat a hinduk ellen fordították ezen a területen is, így amikor megszűnt a brit gyarmati uralom, akkor a felekezetek azonnal egymásnak estek, aminek eredménye az lett, hogy Indiát gyakorlatilag teljes mértékben elhagyták a muszlimok, akik Pakisztánban, illetve Bangladesben telepedtek le.

A szakértő kifejtette: a két ország több háborút vívott egymással a hidegháború alatt. A feszültség politikai, gazdasági és nem kis mértékben az Indus folyó vízmegosztása miatt továbbra is fennáll.

Miután mind a két fél atomhatalommá vált, a fegyveres konfliktusok gyakorlatilag megszűntek, helyüket átvették a különböző szeparatista, szakadár és terrorista mozgalmaknak a támogatása. Egy ilyen támadás során robbant ki a legutóbbi konfliktus, amely a jelek szerint belpolitikai, külpolitikai, illetve a világrendszer változásával összefüggő okok miatt egy éles háború kirobbanásával fenyeget – hívta fel a figyelmet.

Somkuti Bálint kifejtette, a problémát az jelenti, hogy a pakisztáni nukleáris doktrina szerint a létszámhátrányban lévő, kisebb fegyveres erővel rendelkező ország akár a saját területén, saját védelmében is alkalmazhat atomfegyvert.