Külföld

Csernobil: Szomorú és máig sugárzó évforduló

A csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt a Szovjetunió tagállamának számító Ukrán SZSZK-ban, a Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez a katasztrófa volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb.

Csernobil: Szomorú és máig sugárzó évforduló
A csernobili likvidátorok emlékműve Kijevben
Fotó: AFP/Sergei Suspinsky

A Csernobilban bekövetkezett baleset következtében 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, amelynek hetven százaléka jutott Fehéroroszország területére – olvasható az eseményről szóló szakmai oldalakon. A kihullott radioaktív cézium–137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/négyzetméter volt, a baleset 5200 petabecquerel radioaktivitással terhelte a környezetet. Ez gyakorlatilag minden ott lévő élőlény maradéktalan elpuszításához bőven elég volt.

A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet a reaktor teljesítményét a felére csökkentette, majd a diszpécseri utasításra még fél napig e szinten üzemelt a létesítmény. Mindennek nyomán a 4-es reaktorblokkban xenon termelődött. Ez és az éjjeli hibás szabályzórúd-használat kettőse gőzrobbanáshoz vezetett – a többi pedig már a történelem szomorú része.

A világ amúgy a svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.

Egy egész nemzedék tudatába égtek be a képek
Egy egész nemzedék tudatába égtek be a képek
Fotó: AFP

A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről csak 36 órás késéssel kezdődött meg. Fokozta a bajt, hogy nem voltak védőépületek, hanem a radioaktív felhő elhaladásának idejére az embereknek fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött kellett tartózkodniuk – de ezt kevesen tartották be. A katasztrófa nyomán radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa és az Egyesült Államok keleti részeire.

Május 4-ig a Csernobil körüli harminc kilométeres zónából csaknem 130 ezer embert telepítettek ki. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas erdő és mezőgazdasági területek szennyeződtek el, nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat.

Az atomreaktor-baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia-ipar biztonságos volta, amely évekre lelassította fejlődését. Külön tehertételként jelentkezett, hogy a szovjet kormánynak gyakorlatilag föl kellett hagynia a titkolózással. Ukrajna, Fehér- és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása.

Mai napig lehetetlen megítélni, hogy pontosan hány ember halálát okozta a baleset, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben. Rajtuk kívül pedig akadnak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa vagy valami más okozta-e.

Kapcsolódó írásaink