Ferenc pápa egy új korszakot nyitott

Közéleti szerepvállalása során alázatáról, Isten irgalmának hangsúlyozásáról, a pápai hivatal nemzetközi láthatóságának növeléséről, a szegények iránti elkötelezettségéről és a vallásközi párbeszéd támogatásáról vált ismertté.

Elődeinél kevésbé formális megközelítést alkalmazott a pápai tisztségben, és ennek kifejezéseként a pápai lakosztály helyett a bíborosoknak fenntartott Domus Sanctae Marthae vendégházban élt.

„Az én népem szegény, és én közéjük tartozom” – emlékeztetnek szavaira a magyarkurir.hu oldalon. Nem egyszer ezzel magyarázva azt a döntését, hogy egy lakásban él, és saját magának főz vacsorát. Papjainak mindig azt ajánlotta, mutassanak irgalmasságot és bátorságot, és tartsák nyitva ajtajaikat mindenki előtt. Amikor a pápa társadalmi igazságosságról beszélt, akkor arra hívott minket, hogy újra vegyük kézbe a Katekizmust, a tízparancsolatot és a boldogmondásokat.

Ferenc pápa teljes jogú tagokká tette a nőket a Római Kúria dikasztériumaiban. Minden kisebbséghez empátiával viszonyult, így kijelentette, hogy bár az azonos nemű párok megáldása liturgikus kontextusban nem engedélyezett, egyénenként áldásban részesülhetnek. A pápa bírálta a féktelen fogyasztói szemléletet és a túlzott iparosodást. Elítélte a halálbüntetést, és kijelentette, hogy az egyház elkötelezett annak eltörlése mellett.

Tartózkodó karaktere ellenére irányadóvá vált határozott kiállása miatt, amit az Argentínát 2001-ben sújtó drámai gazdasági válság idején tanúsított.

A Szentatya kétszer járt Magyarországon, elsőként a 2021. szeptember 12. és 15. közötti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét celebrálta, majd pedig Szlovákiába, a Felvidékre látogatott.

A budapesti a Hősök terén bemutatott Statio Orbis zárómisén, ahol a magyarságnak szóló üzeneteként többek között kijelentette: „A vallásos érzés ennek a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek az éltető nedve. De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik, és kitárja karjait mindenki felé. Arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak. Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők.”

Ferenc pápa 2023. április 28. és 30. között három napot töltött Budapesten, ez alatt az idő alatt a magyar főváros több helyszínén járt.

Budapesti köszöntőjében így fogalmazott a magyar fővárosról: „olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét és amely, miután a diktatúrákért magas árat fizetett, küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának őrzését.” Hangsúlyozta: „A béke azonban soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani: odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre; nem csupán a jelen hatalmára, nyereségére és lehetőségeire.”

A vasárnapi Kossuth téren tartott szentmisén nem csupán magyarul köszöntötte a résztvevőket, hanem a himnuszból idézve kért Istentől áldást a magyarságra.