Amerika besokallt az ukrán korrupciótól

A Newsmax emlékeztetett, Zelenszkij ukrán elnök februárban kijelentette: Ukrajna 75 milliárd dollárt kapott közvetlenül az Egyesült Államoktól, ám további 100 milliárd dollárt „soha nem kapott meg”. A gigantikus összeg kapcsán az amerikai kormány is felkapta a fejét: korrupciós vádak is felmerültek.

Egyik korrupciós botrány robbant a másik után Ukrajna kapcsán. 2024 tavaszán Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága 60 napra előzetes letartóztatásba akarat helyezni Mikola Tarasovics Szolszkij minisztert, aki 1,77 millió dollár (637 millió forint) óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhetett. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal gyanúja szerint Szolszkij egy komoly bűnbanda fejeként 2017 és 2021 között 6,85 millió dollár (2,4 milliárd forint) értékben szerzett jogtalanul földet, valamint további 4,47 millió dollár (1,6 milliárd forint) értékben akart földet megszerezni.

Majd 2024 májusában az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét vették őrizetbe – a vád: korrupció. Vszelovod Knyazevet kapcsán felmerült, hogy több mint kétmillió dollár (720 millió forint) kenőpénzt fogadott el. A legutóbbi és legsúlyosabb botrány azonban még hátravan!

A 2024. januárban bombaként robbant az a fegyverbeszerzési ügy, melyben az ukrán hadsereg 100 ezer aknagránátot szerzett be 40 millió dollárért (14 milliárd forint) 2022 őszén. S hogy volt ezzel a gond? Nos, az aknagránátok soha nem érkeztek meg az ukrán hadsereghez... A pénzek egy része külföldi számlákra, többek közt a Balkánra került. Az ügy érintettjei között egykori és jelenlegi magas rangú védelmi hivatalnokok, továbbá az Lviv Arsenal fegyverszállító cég vezetői, illetve egy külföldi kereskedelmi csoport képviselője is szerepel, számol be a Metropol.

Szintén ukrán korrupciós botrány: 2022. augusztus és december között több mint 17 millió dollárt (6,1 milliárd forint) sikkasztottak el. Az ügy során a hadsereg számára szánt élelmiszereket háromszorosan felárazva szerezték be. Az öt gyanúsított között szerepel egy volt védelmi minisztériumi osztályvezető – az ügyet jelenleg is az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Iroda (NABU) vizsgálja.

Mindezek ellenére a Transparency International és más nyugati „antikorrupciós” csoportok továbbra is reformorientált országnak állítják be Ukrajnát, miközben a valóság mást mutat. Nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Transparency International egy jól ismert, Soros által támogatott szervezet, amelyet a USAID és számos multinacionális vállalat finanszíroz.

A 2010-es kormányváltást követően a Transparency International mérései alapján Magyarország CPI-értéke látványosan romlani kezdett. Eközben a háború kirobbanása óta Ukrajna a szervezet korrupciós listáján elfoglalt helye javult. 2023-ban 12 helyet lépett előre – habár még így is Európa egyik legkorruptabb államának számít –, míg tavaly csupán egyetlen helyezést csúszott vissza.

Nem véletlen, hogy az ukrajnai korrupciót kevésbé hangsúlyozzák, miközben Magyarországot folyamatosan „korruptként” állítják be. Ez a kettős mérce jól látható:

Magyarországon a legkisebb pénzügyi rendellenesség is nemzetközi botránnyá válik, Ukrajnában azonban a nyugati katonai és humanitárius segélyek milliárdjai ellenőrizetlenül áramlanak tovább.

Ukrajna korrupciója nemcsak belső probléma, hanem közvetlen hatással van Magyarországra és az Európai Unióra.

Ukrajna EU-csatlakozása – amelyet elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Néppárt erőltetne – óriási kockázatot jelentene. Az ukrán elit már most is „kreatívan” használja fel a külföldi forrásokat; mi történne, ha az uniós forrásokhoz is hozzáférnének?