Az unióban több mint tízezer emberkereskedelemnek áldozatul esett személyt regisztráltak

Az emberkereskedelemre vonatkozó adatokat az Eurostat az uniós tagállamok hivatalos szerveitől - a rendőrségtől, ügyészségektől, bíróságoktól, börtönöktől, illetékes minisztériumoktól és nemzeti statisztikai hivataloktól – gyűjtötte össze. Az elítélt emberkereskedők száma szintén nőtt: 2022-ben 2097 volt, 2023-ban pedig már 2309, ami 10,1 százalékos emelkedést mutat. 2023-ban az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak 63,3 százalékát nők és lányok tették ki, ezzel szemben a gyanúsított emberkereskedők 24,2, az elítélteknek pedig csupán 23 százaléka volt nő.

Az adott évben az EU-ban átlagosan 24 emberkereskedelem-áldozat jutott egymillió lakosra. A legmagasabb arányt Luxemburgban (157 fő), Görögországban (51), Hollandiában (49), Ausztriában (47) és Svédországban (45) regisztrálták. A legalacsonyabb arányok Csehországban (2), Litvániában és Horvátországban (5-5) voltak. A magasabb arány gyakran összefügg a hatékonyabb igazságügyi és szociális rendszerrel, amely sikeresebb az áldozatok azonosításában – például Luxemburgban, ahol a munkaügyi ellenőrök speciális képzései is hozzájárultak az eredményekhez – mutatott rá az Eurostat.

Az uniós statisztikai hivatal szerint az emberkereskedelem nem feltétlenül jár együtt határátlépéssel, az áldozatok saját hazájukban is elszenvedhetik a kizsákmányolást. 2023-ban az EU-ban az áldozatok 28 százaléka volt az adott ország állampolgára, 7,9 százalék más EU-országból érkező, míg 64,1 százalékuk pedig unión kívüli állampolgár volt. Az országok között jelentős eltérések figyelhetők meg: például Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban jellemzően hazai áldozatokat regisztráltak, míg Ausztriában, Spanyolországban, Olaszországban vagy Luxemburgban az áldozatok több mint 80 százaléka nem EU-s állampolgár volt.

A 2023-as adatok azt mutatják, hogy a szexuális kizsákmányolás továbbra is az emberkereskedelem leggyakoribb formája, az összes áldozat 43,8 százalékát érintette. Ugyanakkor jelentősen nőtt a kényszermunka céljából történő kizsákmányolás: ennek az aránya 2008 és 2018 között 14-21 százalék között mozgott, míg 2019-től már 28-41 százalék között. Az „egyéb” kategóriába tartozó emberkereskedelmi bűncselekmények – mint például szervkereskedelem, csalás, bűncselekményre kényszerítés vagy koldulás – 2023-ban az áldozatok 20,2 százalékát érintették.