Külföld
Ma kiderülhet, hogy Európa tényleg csapatokat küld-e Ukrajnába
Az európai vezetők csütörtökön Párizsban gyűlnek össze, hogy megerősítsék az Ukrajnának nyújtott támogatást. A „hajlandóak koalícióját” Keir Starmer brit miniszterelnök hívta életre, hogy Európa megpróbálja kipótolni a kieső amerikai segítséget – írja a The New York Times.
Franciaország és Nagy-Britannia vezetésével Párizsban tartották az első találkozót, március elején pedig Londonban a másodikat. A csütörtöki találkozóra több mint 30 tisztviselőt várnak, főként európai állam- és kormányfőket, valamint az Európai Unió vezető képviselőit.
Az azonban, hogy ki mire hajlandó ebben a koalícióban, még mindig nem világos.
A lap szerzője szerint nehéz helyzetben vannak az európai vezetők, hiszen az alacsony növekedés és a magas adósság megnehezíti az országok számára, hogy még több pénzt fordítsanak a védelemre.
Békefenntartók kérdése
A The New York Times arról ír: a találkozón végre kiderülhet, hogy mely országok készek csapatokat küldeni Ukrajnába. Ezek a csapatok arra lennének hivatottak, hogy a konfliktus lezárása után elrettentsék az oroszokat a 2022-es bevonulás megismétlésétől.
Nagy-Britannia és Franciaország voltak, amelyek felvetették az ötletet, de eddig egyetlen más ország sem kötelezte el csapatait, és Oroszország elfogadhatatlannak nevezte az európai békefenntartó csapatok jelenlétét Ukrajnában.
Mit várnak a vezetők?
„Határozottan Ukrajna mellett állunk és maradunk” – mondta Macron szerda este sajtótájékoztatón, miután Párizsban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Majd hozzátette:
„Az európai kontinens jövője és a biztonságunk a tét.”
Zelenszkij azt mondta, hogy „határozott, új döntéseket” remél a csütörtöki találkozótól, ahol a vezetők várhatóan megvitatják az Ukrajnának nyújtandó rövid távú katonai segélyt is.
Amerika szerepe
A The New York Times cikke megjegyzi: kérdés, hogy az amerikaik beállnak-e az európai próbálkozás mögé. Ha az európai NATO-országok békefenntartókat küldenek Ukrajnába, azok biztonságát az Egyesült Államoknak kellene biztosítania.
Steve Witkoff, Trump elnök különmegbízottja „pózolásnak” nevezte az európai erők Ukrajnában való állomásoztatásának ötletét.
Trump eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy amerikai biztonsági garanciákat adjon az ukránoknak, ami Starmer szerint szükséges lenne ahhoz, hogy a legtöbb európai ország fontolóra vegye csapatok bevetését.
Macron szerdán megismételte, hogy az európai erők nem lennének a konfliktus frontvonalában, és nem lenne feladatuk a tűzszünet felügyelete vagy kikényszerítése – ez a feladat az ENSZ békefenntartóira hárulhatna. Ehelyett az európai csapatok a frontvonaltól távolabb állomásoznának, hogy elrettentsék Oroszországot, és segítsenek az ukrán erők kiképzésében és támogatásában.
