Ukrajna és Oroszország kevésbé tartja kockázatosnak az elhúzódó háborút

Ilyen következtetéseknek adott hangot Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója egy friss, nem titkosított helyzetértékelésében – írja a Bloomberg. Az értékelést a szenátus hírszerzési bizottságának meghallgatásán ismertette. Maguk a meghallgatások azonban némileg „észrevétlenül” zajlottak, mivel beárnyékolta őket az a botrány, amely az amerikai katonai tervek megvitatásáról szólt egy titkos chatszobában, ahová tévedésből a The Atlantic főszerkesztője került be.

Az amerikai hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök számára „a harctéren tapasztalható, pozitív tendenciák némi stratégiai türelmet tesznek lehetővé, míg Ukrajna számára a terület vagy a semlegesség Oroszországnak való átengedése a Nyugat jelentős biztonsági garanciái nélkül belső visszahatáshoz és jövőbeli bizonytalansághoz vezethet”.

Ugyanakkor egy elhúzódó háborúnak is megvannak a maga kockázatai. Oroszország számára további gazdasági hanyatlást és a Nyugattal való kapcsolatok „nemkívánatos eszkalálódását” jelentheti. Ukrajna számára fontos kérdés a nyugati segélyszállítások bizonytalansága.

Moszkva a harctéren is előnyben marad. A kimerítő háború Oroszország katonai erősségére játszik, és „Kijev harctéri pozícióinak fokozatos, de folyamatos eróziójához fog vezetni, függetlenül az Egyesült Államok vagy szövetségesei azon kísérleteitől, hogy új és jelentősebb költségeket rójanak Moszkvára”.

Emellett az amerikai hírszerzés szerint Putyin a nukleáris fegyverek használatához is folyamodhat:

„Oroszország képtelensége gyors és döntő győzelmek elérésére a harctéren, az Oroszországon belüli ukrán csapásokkal együtt továbbra is aggodalomra ad okot arra, hogy Putyin atomfegyvereket vethet be.”