A britek és az unió végül tényleg lenyúlja a befagyasztott orosz vagyont?

Számos európai vezető Zelenszkij melletti támogatását fejezte ki, miután a pénteki találkozón éles vita alakult ki közte és Donald Trump között. A diplomáciai feszültség az Ovális Irodában szertefoszlatta annak reményét, hogy létrejöhet egy amerikai”ukrán ásványianyag-megállapodás, amely elősegíthette volna a további támogatásokat és a háború lezárását. Eközben a Trump-adminisztráció állítólag azt fontolgatja, hogy teljesen leállítja az Egyesült Államok katonai segítségét Ukrajnának.

Már a vita előtt is néhány európai ország hatalmas pénzügyi forrást szemelt ki: azt a mintegy 200 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelyet az EU fagyasztott be, miután Vlagyimir Putyin három évvel ezelőtt elindította háborúját Ukrajna ellen.

Az ezekből származó kamatokat már most is felhasználják egy korábbi, ötvenmilliárd eurós ukrán hitel biztosítására. Azonban néhány vezető aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy jogilag mennyire lenne megalapozott Oroszország pénzeszközeinek, aranytartalékainak és államkötvényeinek teljes lefoglalása. Egy ilyen lépés a globális piacokon is bizalomvesztést idézhet elő bizonyos eszközök biztonságát illetően.

Most azonban, hogy az amerikai segítség hamarosan megszűnhet, ezek a fenntartások háttérbe szorulhatnak.

– Az Európai Unió egyre valószínűbben lefoglalja Oroszország befagyasztott vagyonát, hogy pótolja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás kiesését – írta Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázatelemző és tanácsadó cég elnöke pénteken az X-en.

Mindez annak fényében történik, hogy Európának számolnia kell egy olyan jövővel, amelyben az Egyesült Államok már nem vállal vezető szerepet – annak ellenére, hogy a transzatlanti szövetség csaknem nyolcvan éve az amerikai biztonságpolitika egyik sarokköve.

Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas a Trump és Zelenszkij közötti szóváltás után jelezte, hogy Európa készen áll arra, hogy betöltse az űrt:

– A szabad világnak új vezetőre van szüksége – mondta, hozzátéve: „Rajtunk áll, Európa, hogy vállaljuk-e ezt a kihívást.”

Kallas, aki Észtország volt miniszterelnöke, már korábban is támogatta Oroszország befagyasztott vagyonának elkobzását. Decemberben azt mondta, hogy Ukrajnának jogos kártérítési igénye van, és javasolta, hogy a befagyasztott orosz vagyon segíthetne finanszírozni azokat a károkat, amelyeket Moszkva okozott.

Hétfőn Kallas bejelentette, hogy egy újabb EU-tagállam állt át az eszközlefoglalást ellenzők táborából a támogatók közé – bár nem nevezte meg az adott országot. Azt is elismerte, hogy nehéz lesz elérni az egyhangú jóváhagyást.

– Mindig is azt mondtam, hogy előbb-utóbb ” különösen a jelenlegi helyzetben ” mindannyian arra a következtetésre jutunk, hogy nem az európai adófizetőknek kellene ezt megfizetniük – tette hozzá Kallas, majd úgy fogalmazott: „Annak az országnak kellene állnia a számlát, amely elpusztítja Ukrajnát – és ez Oroszország.”

A lengyel, az észt és a finn vezetők nemrégiben szintén felszólítottak az orosz vagyon lefoglalására. Hétfőn pedig Petr Fiala cseh miniszterelnök is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, hangsúlyozva, hogy Trump teljesen átalakítja az amerikai külpolitikát.

Mindazonáltal Ian Bremmer, az Eurasia Group elnöke továbbra is kételkedik abban, hogy Európa valóban érdemi lépéseket fog tenni Ukrajna támogatása érdekében.

– Vajon az európaiak hajlandóak kiállni saját magukért, az elveikért, az értékeikért és az európai társaikért? Attól tartok, a válasz nem – mondta egy szombati videójában a háborúpárti elemző.