Külföld
Putyin ráállhat az alkura?
Az orosz elnök három évig nem kímélte a haderejét
Miért ment bele a tárgyalásokba Vlagyimir Putyin? Erre a kérdésre keresi a választ a Politico számára írt véleménycikkében az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) vezető politikai elemzője.
Agathe Demarais szerint a válasz jól megragadható:
Moszkva egyre nehezebben tudja finanszírozni a háborút.
A cikkíró megállapítja, hogy Putyin három évig nem kímélte a haderejét, vállalt minden vérontást, mégis, a nagy célt nem sikerült elérnie: Kijevben ma sem oroszbarát kormányzat ül. Az elnök ennek ellenére a jelek szerint kifejezetten hajlik már az ukrajnai háború lezárására. Mint ismeretes, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök minden jel szerint heteken belül találkozni fog, hogy a tűzszünet feltételeiről egyezkedjen.
Az orosz narratíva az, hogy a gazdaság állapota rendben van, emiatt nincs nyomás a Kremlen. És valóban a költségvetés hiánya kicsi, az orosz államadósság szintén (a GDP 20 százaléka), mégis, van egy tényező, amely jól megmagyarázza a helyzet tarthatatlanságát: az orosz gazdaság a nyugati szankciók miatt nem tud a nemzetközi hitelpiacokról kölcsönt felvenni, így hiába kicsi a hiánya, azt nehezen tudja finanszírozni.
A szerző megállapítja: Moszkva emiatt elővette a B tervet, megpróbálta rávenni az orosz bankokat, hogy vásárolják ki az államadósságot. Ez a stratégia viszonylag jól működött 2022-ben és 2023-ban, de tavaly már „elkezdtek megjelenni a repedések": miközben a bankok hatalmas mennyiségben vásárolták az államkötvényeket, a Kreml arra presszúrázta őket, hogy ezzel párhuzamosan több száz milliárdos olcsó kölcsönt nyújtsanak a védelmi cégeknek. Ebben a terhelésben az orosz bankok kivéreztek, pénzszűkében vannak, és már nem hajlandók újabb adósságot vásárolni.
Ezt a kifáradást mutatja hogy tavaly év végén a Kremlnek több államkötvény-kibocsátást is el kellett halasztania, mert nem volt vevő.
Ekkor be kellett vetniük a C tervet: a kormányzat hozzányúlt az Orosz Jóléti Alap tartalékaihoz. Eleinte ez járható útnak tűnt a költségvetési hiány pótlására, de a háború harmadik évének végén már látszott a gyengeség: az alap likvid tartalékai 60 százalékkal csökkentek.
A következtetés: a 2025-ös év már nehéz évnek látszik az orosz költségvetés számára, a januári adatok azt mutatták, hogy a deficit elszabadult, és ha így folytatódik, akkor nyárra a Jóléti Alap tartalékait is felélik.
A szerző ezen a ponton leszögezi: ha a költségvetési hiány finanszírozhatatlanná válik, az orosz bankok képtelenek megbirkózni az adóssággal, akkor a fizetésképtelenség egy masszív pénzügyi válságot eredményezhet. Ezzel az orosz gazdaság megrendülne.
Emiatt Oroszország versenyt fut az idővel. „A Kremlnek nincs D terve a költségvetési hiány finanszírozására” – írja a Politico vendégszerzője, majd hozzáteszi: ekképp nagyon kérdőjeles, hogy meddig tudná finanszírozni a háborút. A Kremlnek „fiskális lélegzetvételre" van szüksége: vagy a szankciók enyhítésére vagy egy szünetre a harcokban, hogy spórolni tudjon a hadikiadások visszafogásával.
A szerző emlékeztet, hogy Kyrylo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés vezetője 2024 szeptemberében ugyanezt jósolta, vagyis, hogy a gazdasági bajok miatt Moszkva 2025-ben megpróbálja majd lezárni a háborút. Agathe Demarais szerint Putyin azért fog leülni a tárgyalóasztalhoz, mert „el akarja kerülni a megalázó államcsődöt”.
