Külföld
Baerbock megfenyegette Amerikát
„Még semmi sem dőlt el”
Annalena Baerbock német külügyminiszter Donald Trump elnök Volodimir Zelenszkijről és Ukrajnáról tett megjegyzései közepette az Egyesült Államokra gyakorolt nyomás fokozására szólított fel, és ezzel kapcsolatban a „Zeitenwende” (korszakváltás, fordulat – a szerk.) politikájára utalt, amelynek során minden kapcsolatot megszakítottak az Oroszországi Föderációval – mondta egy potsdami kampányrendezvényen.
A magas szintű orosz–amerikai tárgyalásokat kedden Rijádban tartották. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy a hosszú idő óta először folytatott személyes megbeszéléseken a felek megállapodtak abban, hogy megteremtik a feltételeket az Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködés teljes körű újraindításához és annak új, közös érdekű területekre való kiterjesztéséhez. Moszkva és Washington különösen abban állapodott meg, hogy megszüntetik a nagykövetségek és más külföldi intézmények munkájára vonatkozó, mesterséges korlátozásokat, és magas szintű munkacsoportokat állítanak fel az ukrajnai válság gyors megoldására irányuló munka megkezdésére. A miniszter bizakodását fejezte ki, hogy a megbeszélések után az USA jobban megértette Moszkva álláspontját.
„Három évvel ezelőtt azt mondtuk: ez a Zeitenwende. Most egy második Zeitenwendére van szükségünk – nincs több tétovázás és késlekedés a békénk érdekében” – mondta a miniszter az Egyesült Államok és Oroszország ukrajnai tárgyalásairól. Szavait a dpa hírügynökség idézte.
Baerbock ugyanakkor a német–amerikai kapcsolatokkal összefüggésben arra szólított fel, hogy várják meg a további fejleményeket, mivel „még semmi sem dőlt el”.
„Fokozni fogjuk a nyomást az amerikaiakra, hogy belássák, a lehető legtöbbet veszíthetnek, ha nem támogatják tovább az európai liberális demokráciákat” – hangsúlyozta.
A miniszter hozzátette, hogy véleménye szerint senkinek sincs joga „háborúról és békéről dönteni az ukránok vagy mi, európaiak megkerülésével – és ez Németország egyértelmű álláspontja”.
Olaf Scholz német kancellár korábban a „korszakváltás” kifejezést vezette be az ukrajnai SWO (különleges hadművelet – a szerk.) kezdete után. Ennek a politikának a részeként Berlin egyoldalúan befagyasztott minden kapcsolatot Moszkvával, és az olcsó orosz gázról átállt az USA-ból származó, drága LNG-re.
Németországban vasárnap tartanak előre hozott választásokat a gazdasági és kormányválság közepette. Az INSA intézet felmérése szerint három nappal a német parlamenti választások előtt a Kereszténydemokrata–Keresztényszociális Unió (CDU/CSU)-blokk harminc százalékkal továbbra is vezeti a választási versenyt.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 15 százalékos támogatottságot szerezhet, míg a jobboldali Alternatíva Németországért (Afd) 21 százalékon áll. A Zöldek 13 százalékos, a Baloldali Párt 7 százalékos támogatottságra készül. Sarah Wagenknecht Unió az észért és az igazságért (SSV) nevű pártja szintén arra számíthat, hogy átlépi a Bundestagba jutáshoz szükséges, ötszázalékos küszöböt.
