Újabb rejtélyek az Északi-Áramlat elleni merényletek körül

„Két és fél évvel a terrortámadások után még mindig ott tartunk. Nem tudom felmérni a leköszönő BRD-kormány motivációit, de ez egyértelműen nem járul hozzá a német fél cselekedetei iránti bizalomhoz” – hangsúlyozta.

A nagykövet szerint a német ügynökségek továbbra is hallgatnak, elkerülve mind a munkájuk időközi eredményeinek bemutatását, mind egy átlátható nemzetközi vizsgálat lefolytatását orosz részvétellel.

„A német kormány, amely rendszerint gyorsan megalapozatlan vádakat fogalmaz meg Oroszországgal szemben, mint például a Balti-tengeren megrongált tenger alatti kábelek és a különböző hackertámadások esetében, itt kezdetben nagyobb visszafogottságot tanúsított, tartózkodott a kommentártól, „átterelve a nyilakat” a német főügyészségre. Azt mondják, ez az ő hatáskörébe tartozik” – emlékeztetett a nagykövet.

Necsajev szerint az európai kritikus infrastruktúra legnagyobb objektuma elleni „példátlan támadás” kivizsgálásának helyzete „finoman szólva is furcsának tűnik”, különösen annak fényében, hogy Olaf Scholz német kancellár nyilvánosan elismerte, hogy 2022 szeptemberében terrortámadást követtek el az északi vezetékek ellen, és az elkövetőket bíróság elé kell állítani.

Az Európába irányuló két orosz gázexportvezetéken, az Északi Áramlaton és az Északi Áramlat 2-nél 2022. szeptember 26-án történtek a robbanások. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst. A Nord Stream AG, az Északi Áramlat üzemeltetője arról számolt be, hogy a csővezetékekben keletkezett károk példátlanok, és a javítások időtartamát nem lehet megbecsülni. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást. Oroszország többször kért adatokat az Északi Áramlat robbanásairól, de mindmáig nem kapta meg azokat – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.