Miért vált Grönland és Kanada az új geopolitikai játszótérré?

Az Egyesült Államok a két világháború után megkerülhetetlen hatalommá vált, és 1945-ben az Egyesült Nemzetek szervezetének alapítója lett. Trump szerint ez az univerzalizmus és integráció nem vált be, és az Egyesült Államoknak érdemes lenne újra fontolóra venni az imperializmust. Az új geopolitikai és biztonsági helyzet, különösen Európában és az Atlanti-óceánon, új célokat követel, amelyekben Kanada és Grönland kulcsszereplők, nemcsak erőforrásaik, hanem stratégiai elhelyezkedésük miatt is.

Trump elnök új alapelve, amit a Monroe-doktrínával összevetve Trump-doktrinának lehet nevezni, a geopolitikai átrendeződéseket és a klímaváltozást is figyelembe veszi. Kanada és Grönland kulcsfontosságú szerepet játszanak az Egyesült Államok hosszú és rövid távú céljaiban. Az energiaellátás és a biztonság kérdései miatt a két ország egyre fontosabbá válik. A kérdés, hogy kik irányítják ezen erőforrásokat: az Egyesült Államok, Európa vagy esetleg Kína?

A NATO-ban eddig a transzatlanti közösség dominálta a térséget, de Trump óta a közösségen belüli feszültségek, például a terhek megosztása, új kihívások elé állították az Egyesült Államokat. A brit törekvések, mint a „Global Britain” kezdeményezés, máris veszélyeztetik a NATO és az amerikai hegemóniát, különösen, ha Kanada és Grönland is csatlakozna egy alternatív védelmi rendszerhez.

Trump ezért szeretné megerősíteni az Egyesült Államok helyzetét és megszerezni Grönlandot és Kanadát, hogy biztosítsa az energiát és a fontos ásványi anyagokat, amelyek szükségesek az integrált nyugati gazdaság számára. A közelmúlt eseményei és a jövőbeli kilátások alapján Trump célja, hogy megerősítse az Egyesült Államok pozícióját, és megvédje a nyugati világot a jövőbeli kihívásoktól.