Külföld
Még pusztítóbb fegyvert gyártottak az oroszok?
Az új „Iszkander–1000” ballisztikus rakéta megduplázott hatótávolsággal és nagyobb pontossággal büszkélkedhet

Az új rakéta várhatóan megduplázza az eredeti rendszer 500 kilométeres hatótávolságát egyrészt egy új, hatékonyabb hajtómű alkalmazásával, másrészt az üzemanyag-befecskendezés becslések szerint 15 százalékkal történő növelésével. Az így tervezett 1000 km-es tervezett hatótávolság miatt a rendszert a köznyelvben Iszkander–1000-nek nevezik. Az első jelentős jelek arra vonatkozóan, hogy az új rakétaosztály fejlesztés alatt állhat, 2024 májusában jelentek meg a Kapusztin Jar rakétakísérleti telep 78. évfordulójára emlékező videóban. Orosz források szerint a rakétákat Oroszország legnyugatibb területén, Kalinyingrádban kívánják telepíteni, ahonnan Közép- és Nyugat-Európa nagy része, valamint a Balti-tengeren lévő célpontok elérhetők. Az Iszkander–M-re az orosz erők nagymértékben támaszkodnak, hogy a NATO sokkal nagyobb hagyományos erőivel szemben aszimmetrikus ellenszert nyújtsanak, mivel a nagy mobilitás, a nagy pontosság, a robbanófej-típusok sokfélesége és a bonyolult röppálya-kombinációja miatt nehezen elfogható, ami nagyra értékelt eszközzé teszi. A 9K720-as ballisztikus rakéták hatótávolsága 500 kilométerre korlátozódott a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés miatt, amelyből az Egyesült Államok az első Donald Trump-kormányzat alatt kilépett. A nagyobb hatótávolságú új Iszkander-rendszer várhatóan ugyanazokat a tulajdonságokat fogja hordozni, mint az eredeti.
Oroszország 2023 végétől kezdte meg a nagyobb hatótávolságú taktikai rakéták hadrendbe állítását, az észak-koreai KN–23B rakétarendszerek telepítését 2024 januárjában megerősítették az országban. A koreai rakétaosztály számos, az Iszkander–M-hez hasonló mozgékonysági és repülési teljesítményjellemzőt élvez, de hosszabb, 900 km-es hatótávolsággal büszkélkedhet, és többször akkora robbanófejet hordoz. Voltak olyan találgatások, hogy a KN–23B-t soha nem exportálták Oroszországba, és hogy a rakétarendszereket ehelyett a Koreai Néphadsereg egységei vetették be, amelyek az ukrajnai orosz háborús erőfeszítések támogatására települtek.
Oroszország ezt követően, 2024 novemberében mutatta be első saját, nagyobb hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétaosztályát, az Oresnyiket, bár ez a jóval nagyobb rakéta teljesen más kategóriába tartozott, 4000 kilométeres hatótávolsággal, több robbanófej hordozásával és az interkontinentális hatótávolságú ballisztikus rakétákhoz jobban hasonlítható repülési profillal. Az Iszkander–M új, megnövelt hatótávolságú változatának bevezetése tehát fontos helyet tölt be az orosz arzenálban az eredeti Iszkander–M és az Oresnyik között, és hosszabb távon csökkentheti Oroszországnak a koreai KN–23B-re való támaszkodását. Az új Iszkander-változat kifejlesztéséről szóló döntés a feltételezések szerint az Orosz Fegyveres Erők észak-koreai rendszer képességeinek pozitív értékelésére vezethető vissza. A fejlesztés menetét a KN–23B-hez hasonlónak tekintik, amelyet hasonlóan az eredeti Iszkander–M-hez hasonló hatótávolsággal és mérettel rendelkező KN–23 alapváltozatának megnövelt és megnövelt hatótávolságú változataként képzelték el.
Az Iszkander–M rendszereket az orosz–ukrán háborúban többször alkalmazták kiemelt célpontok támadására. Gyakran alkalmazták őket légvédelmi elnyomó műveletekben az ukrán Patriot légvédelmi rendszerek ellen, más föld–levegő rakétaeszközök mellett, lehetővé téve számukra, hogy erőtöbbszörözőként szolgáljanak, jelentősen növelve a közeli ukrán erők sebezhetőségét. 2024 júliusában a rakétarendszer több különösen figyelemre méltó sikert ért el az ukrán hadszíntéren, július 25-én pedig nyugati külföldi harcosok és az ukrán hadsereg 151. gépesített dandárjának állásai elleni támadásra használták Harkivban, ahol a becslések szerint 100 fő, köztük mintegy 40 nyugati és 60 ukrán személy meghalt. Két nappal korábban, június 23-án egy Iszkander–M támadás körülbelül 50 nyugati külföldi harcos halálát okozta ugyanebben a régióban. A hónap elején egy „kettős csapást” alkalmaztak kulcsfontosságú vasúti infrastruktúra kiiktatására, ami jelentős áldozatokkal járt. A rendszerek gyártásának jelentős bővítésében elért sikerek a 2022 februárjában kitört teljes körű ellenségeskedések óta lehetővé tették az Iszkander–M-eket használó csapások sokkal nagyobb arányú végrehajtását.