Trumpék keményebb harcot és több újoncot várnak Ukrajnától

– Donald Trump leendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz a minap azt mondta egy amerikai hírműsorban, hogy az Ukránoknak stabilizálniuk kell a frontot, és a behívási korhatárt le kell szállítaniuk 26-ról 18 évre. Korábban ugyanezt mondta Antony Blinken, Biden külügyminisztere. Hová tűnt a békepártiság?

– Az Egyesült Államok új vezetése számára sokkal inkább az arcvesztés elkerülése a fontos, mint a tényleges, mondjuk így, harctéri siker – legalábbis a nyilatkozataik alapján. Elég képlékeny még a helyzet, de valószínű, hogy olyan helyzetbe igyekeznek hozni Zelenszkij elnököt, amely nehezen megoldható. A korhatár leszállítása egy olyan lépés lenne, amit még az egyébként meglehetősen szélsőséges ukrán közvélemény legszélsőségesebb részén kívül senki sem támogat. Tehát a tévedés jogát fenntartva, szerintem Waltz és a Trump-adminisztráció szándékai nem azonosak a demokratákéval, egyszerűen csak olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben az USA ki tud hátrálni Ukrajna mögül, hogy más konfliktusokra tudjanak koncentrálni.

– Blinken hasonló felvetésének tényleg nagyon rossz volt a visszhangja Ukrajnában. Tehát arra gondol, hogy Zelenszkij ezt nem fogja tudni végrehajtani, és Donald Trump pedig erre szétteszi a kezét és azt mondja, katonák nélkül nem lehet harcolni, akkor ennyi volt. Vagyis ez egy trükk?

– Igen, gyakorlatilag egy kommunikációs trükk az Egyesült Államok részéről.

– Merthogy nem Amerika vonult vissza, hanem az ukránok nem akarták megvédeni a saját hazájukat.

– Pontosan, ha a korhatárt nem csökkentik, az USA presztízsveszteség nélkül mondhatja, hogy az ukránok nem képesek, nem tudják, nem akarják megvédeni magukat, így viszont a Trump-adminisztráció sem tud mit csinálni…

– Akkor ennek ágyazhatott meg Waltz azzal a kijelentésével, hogy az ukránok mindig azt követelték, hogy a Nyugat álljon ki az ő demokráciájuk mellett, de hát a világnak szüksége van arra, hogy lássák, hogy ők is kiállnak a saját demokráciájuk mellett. Ez a fajta kommunikáció, a trükkök, a nagyotmondás, a bombasztikus kijelentések – gondolom – az egész ciklusra jellemzőek lesznek. A fősodoratú sajtó pedig néha még akaratlanul is ráerősít azzal, hogy átsiklik a lényeg fölött. Például Grönland kapcsán mindenki arról beszél, hogy Trump meg akarja venni vagy el akarja foglalni Dániától. Pedig a leendő elnök valahogy úgy kezdte a mondandóját, hogy „amennyiben Dánia nem tudja megvédeni”. Ez pedig inkább arra utal, hogy jó sok fegyvert akar eladni – nem pedig területeket foglalni.

– Igen, itt azt azért érdemes figyelembe venni, hogy van egy nagyon nagy adag rosszindulat a nemzetközi sajtóban Trumppal kapcsolatban. Trump kijelentéseit sokszor szándékosan félreértelmezik. És igen, nyugodtan lehet például ezt az a nyilatkozatot is úgy értelmezni, hogy azt mondta: az északi sarkvidéket nem engedhetjük át az oroszoknak, és miután voltatok olyan hülyék, hogy Ukrajnának adtatok mindent, most tessék gondoskodni a pótlásról, hogy a nyugati érdekeket meg tudjátok védeni, vagy megoldjuk mi, de annak is ára van. Ez benne lehet, sőt, én meg merem kockázni, hogy ilyenfajta gondolatmenet van benne. Úgyhogy mindenképpen érdemes mindig alaposan elemezni a kijelentéseket, mielőtt az ember reagál. Trump olyan üzletemberként közelít mindenhez, akivel, ha tesz egy ajánlatot, lehet egyezkedni – és lehet neki élből nemet is mondani, de akkor a következményeket vállalni kell.

– Ha már az alkudozás szóba került – mégis visszatérve Ukrajnára –, adódik a kérdés, hogy lehet-e Volodimir Zelenszkijjel tárgyalni, akár a tűzszünetről, akár a békéről. Az oroszok szerint a mandátuma lejártával elveszítette a legitimitását, és egyes amerikai politikusok is szorgalmazták korábban, hogy írjon ki választást.

– Amerikai szempontból Zelenszkij legitimációja nem igazán kérdőjeleződött meg. Sokkal inkább azt látom, hogy a személyét nem tartják megfelelőnek a stílusa, a makacssága miatt. Azt, hogy egy háborúban álló országban nem lehet választást tartani, főleg nem egy olyan országban, ahol a határok, a frontvonalak állandóan változnak, mindenkinek el kell fogadnia, mondjon akármit az alkotmány. Az amerikai célzások inkább arra utalnak, hogy Zelenszkijnek el kell döntenie, hogy tud-e és akar-e a Trump-adminisztrációval együttműködni, vagy nem.