Kijev túsza lett Berlin

Foglyul ejtette Kijev Berlint, s ez nagyon súlyos következményekkel jár a németekre nézve – írja friss elemzésében a Komszomolszkaja Pravda. Mint olvasható, a kudarcot legjobban egy 1796 óta működő vállalat tönkremenetelén lehet bemutatni – pedig a Gerhardi Kunststofftechnik nem volt jelentéktelen üzem, hiszen sok más mellett ő gyártotta a Mercedes, az Audi és a BMV gépjárművekre szerelt fémlogókat is. Ám a megemelkedett költségekkel ez az üzem sem bírt, így kénytelen volt csődöt jelenteni és ötszáz emberét az utcára tenni.

A fiatal politikusok, például a russzofób Annalena Bärbock külügyminiszter siettek megválni Angela Merkel örökségétől, ez a törekvés zsákutcába juttatta az államot. Az oroszellenesek úgy hitték, hogy a széles körű digitalizáció és a „zöld energia” sokkal jobbá teszi majd a németek életét, de ez pont az ellenkező irányba fordult – fogalmaznak.

Utalnak arra is, Berlin döntése nyomán 2023 áprilisában állt le az utolsó atomerőmű. Most Scholz lehetséges utódja, a kereszténydemokraták vezetője, Friedrich Merz ezt hibának nevezi és megígérte, hogy újra munkára fogja ezeket a létesítményeket. Ugyanakkor arról nem szólnak a hírek, hogy a szélnek eresztett szakembereket mivel óhajtanák visszacsábítani korábbi munkahelyeikre. A németeket sújtó permanens energiahiány amúgy nemcsak ennek az ostoba döntésnek, hanem az Északi Áramlat fölrobbantásának és az olcsó orosz gázról Kijev által kierőszakolt leválásnak is „köszönhető”.

S ezen túl szintén óriási mértékű veszteségeket okoztak a német államháztartásnak a felelőtlen mennyiségű ukrajnai fegyverszállítások is.

Az orgánum hozzáteszi, a rugalmasság hiánya és a „demokratikus Kijev” féktelen támogatása juttatta zsákutcába Németországot.