Elbuktak a kiközösítők Ausztriában

Nem működött a kiközösítés stratégiája (Cordon sanitaire) Ausztriában, így nagyon nagy eséllyel első alkalommal FPÖ-s kancellárja lehet Ausztriának, miután Alexander van der Bellen államfő az elmúlt napok eseményei nyomán a tavaly szeptember 29-i választásokon győztes párt, FPÖ elnökét és kancellárjelöltjét, Herbert Kicklt bízta meg a kormányalakítással. Mint a Magyar–Német Intézet gyorsjelentésében írják, így Orbán Viktor miniszterelnök szövetségese a Kancellári Hivatal kapujában áll, ugyanis az őszi választásokon második helyen befutó, azonban a kancellársághoz ragaszkodó Karl Nehammer nemcsak a kancellári posztjáról, hanem az Osztrák Néppárt elnöki tisztségéről is lemondott a hétvégén.

Az ezt követő ÖVP-n belüli hatalmi viszonyok eltolódásának köszönhetően az Osztrák Néppárt mégis késznek mutatkozik junior partnernek lenni egy FPÖ vezette kormányban. A pártok programjaiban található közös metszéspontok alapján gyors koalíciós megállapodásra lehet számítani. A két jobboldali párt a gazdaság-, a társadalom- és a migrációpolitikai kérdésekben közelebb áll egymáshoz, mint a többi vetélytársaikhoz. Nehézséget a tárgyalások során az Európa- és a külpolitikai kérdések, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony jelenthetnek majd.

1945 óta egyébként ez az első alkalom, hogy az osztrák Szabadságpárt kormányalakítási megbízást kapott, a háború utáni osztrák történelemben ugyanis eddig csak az SPÖ vagy az ÖVP adták a kancellárt. Mindazonáltal nem ez az első alkalom, hogy az FPÖ kormányra kerül – korábban pont a szociáldemokrata SPÖ törte meg a jeget, és kormányzott első alkalommal az FPÖ-vel 1983 és 1987 között. Jelenleg az FPÖ kilenc tartományi kormányból ötben van kormányon, Stájerországban pedig a miniszterelnököt is a Szabadság Párt adja.

Az MCC Magyar–Német Intézetének az igazgatója, Bauer Bence szerint a mostani fejlemények Orbán Viktor európai szövetségeseinek további erősödését hozhatja, különös tekintettel arra az esetre, ha valóban az a Herbert Kickl lesz Ausztria kancellárja, akivel a Fidesz elnöke a Patrióták európai pártcsaládot és képviselőcsoportot megalapította. Ezen felül a szakértő kiemelte, hogy egy FPÖ–ÖVP kormánnyal Ausztriának ismét egy
valóban konzervatív kormánya lehet, ami Magyarország egyik legfontosabb és legszorosabb partnereként a magyar–osztrák viszony további mélyülését és a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősödését is magával hozhatja.

A Magyar–Német Intézet elemzője, Fonay Tamás szerint Ausztriában van der Bellen döntése nyomán hosszas politikai alkudozásokat és huzavonát követően valóban szuverén, a nép akarata valósulhat meg egy FPÖ–ÖVP kormányalakítás esetén. Egyúttal kiemelte, hogy Ausztria példaként szolgálhat a február 23-án szövetségi parlamenti választások előtt álló Németország számára, hogy az állampolgárok jelentős változásra vonatkozó akaratát nem lehet csak úgy ignorálni – Németország ugyanis nagyon hasonló gazdasági, politikai és társadalmi kihívásokkal küzd, mint Ausztria.