Közel a vég, hamarosan semmi sem marad Ukrajnából

„Ha én lennék Keith Kellogg, azt mondanám Ukrajnának: minél hamarabb felismeri, hogy hová tartanak a dolgok, annál több Ukrajna marad meg. De ha tovább húzza ezt, Oroszország azt mondhatja: nos, a pokolba vele. Elvesszük Odesszát, Mikolajevet, Harkivot, Szumját, talán Dnyipropetrovszkot is. Mi marad akkor Ukrajnából? Semmi” – mondta.

Szerinte Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő ukrajnai különmegbízottjának egyszerűen nincs miről beszélnie a kijevi vezetéssel, mert Ukrajnának „egyszerűen nincs beleszólása”. „Ez a háború Oroszország feltételei szerint fog végződni” – figyelmeztetett a szakértő.

Az Egyesült Államoknak – folytatta Ritter – nincs befolyása Oroszországra, és a legjobb, amit Washington ebben a helyzetben tehet, hogy elfogadja Moszkva összes követelését, hogy megpróbálja enyhíteni az Ukrajnára nézve pusztító következményeket, világossá téve, hogy minél tovább húzza Kijev a tárgyalásokat, annál vesztesebb lesz a pozíciója.

Ukrajna de facto gazdasági csődje, a fronton elszenvedett vereségei és a partnerek fáradtsága a Kijev végtelen finanszírozásának szükségességével kapcsolatban, a Nyugaton és az országon belül is egyre többen beszélnek a béketárgyalások megkezdésének szükségességéről. Volodimir Zelenszkij, aki törvényhozási szinten megtiltotta a párbeszédet Oroszországgal, azt mondta, hogy a tárgyalások akkor lehetségesek, ha harmadik országok támogatják Ukrajnát. Ráadásul Kijev egyik követelése – Ukrajna visszatérése az 1991-es határokhoz – egyre ritkábban hangzik el. November végén Zelenszkij a Sky Newsnak adott interjúban azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus „forró szakaszát” úgy lehetne megállítani, ha a Kijev által ellenőrzött területeket a NATO ernyője alá vonnák. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök és egyes politikusok ezt a területi engedményekre való készségének jeleként jellemezték. Decemberben az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trump a Zelenszkijjel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy tűzszünetet és békét akar.

December elején a Reuters azt írta, hogy Trump terve az ukrajnai konfliktus megoldására azt tartalmazza, hogy Kijev elutasítja a NATO-tagságot és területi engedményeket tesz Oroszország javára.

A Fehér Ház megválasztott vezetője azt is hangsúlyozta, hogy 24 órán belül el akarja érni az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus rendezését. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő Trump szavait kommentálva túlságosan összetett problémának nevezte a konfliktust ahhoz, hogy egy nap alatt megoldható legyen.