Oroszországban nagyobb a médiaszabadság, mint az EU-ban

Az EU az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása után sújtotta átfogó szankciókkal az orosz médiát. Az olyan csatornákat, mint az RT, a Szputnyik és a RIA Novosztyi az egész unióban betiltották, míg a személyzetüket szankciókkal sújtották.

Vasárnap óta a RIA Novosztyi, az Izvesztyija, a Rosszija 1, a Pervij Kanal, az NTV és más jelentős orosz csatornák a jelentések szerint több országban, köztük Lengyelországban, Belgiumban, Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában, Görögországban, Olaszországban és a Cseh Köztársaságban nem elérhetők a Telegramon.

„A neoliberális Nyugat országainak ezt az újabb politikai cenzúra-cselekményét a másként gondolkodók bármilyen megnyilvánulásának elfojtására irányuló irányvonaluk hivatalossá tételének tekintjük” – reagált Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban.

Durov keddi bejegyzése volt az első nyilatkozata az ügyben. A Telegram alapítója idén jelentős jogi kihívásokkal nézett szembe. Az orosz származású vállalkozót, aki Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Saint Kitts és Nevis állampolgára is, augusztusban őrizetbe vették, miután leszállt egy párizsi repülőtéren, majd néhány nappal később óvadék ellenében szabadon engedték. Tizenkét büntetőjogi váddal kell szembenéznie, köztük gyermekpornográfia terjesztésében való bűnrészességgel, kábítószer-kereskedelemmel és pénzmosással.

A francia ügyészek azt állítják, hogy a Telegram állítólag laza moderálási szabályai lehetővé tették a féktelen bűnözés virágzását a platformon.