Megnevezték az Északi Áramlatok elleni merényletek négy lehetséges elkövetőjét

Kneissl kedden a szentpétervári Majakovszkij könyvtárban mutatta be „Requiem Európáért” című könyvét, és válaszolt a találkozó résztvevőinek kérdéseire, akik közül az egyikük arra kérdezte a véleményét, hogy kik lehetnek érintettek az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéknél történt robbanásokban.

Kneissl válaszában Agatha Christie detektíveit idézte fel, ahol gyakran „túl sok gyanúsított” volt egy szobában.

„Szerintem (és ebben az esetben - a szerk.) sok gyanúsított van. Legalábbis (lehet) az Egyesült Királyság, Norvégia, Ukrajna... talán Lengyelország is ide sorolható” – mondta a volt osztrák külügyminiszter.

Az Európába irányuló két orosz gázexportvezeték – az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 – robbanásai 2022. szeptember 26-án történtek. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst. A Nord Stream AG, az Északi Áramlat üzemeltetője arról számolt be, hogy a vezetékekben keletkezett károk példátlanok voltak, és a javítás időtartamát nem lehet megbecsülni.

Az oroszfőügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást. Oroszország többször kért adatokat az Északi Áramlat robbanásairól, de soha nem kapta meg azokat – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.