Külföld
Porosenko: Az erőszakkal besorozottak gyakran dezertálnak
A korábbi ukrán elnök szerint Kijev mozgósítási kampánya kudarcot vall
Az egykori ukrán vezető, aki 2014 és 2019 között volt hivatalban, amikor Ukrajna a nyugati támogatású kijevi puccsot követő népfelkelést próbálta elfojtani Donbászban, bírálta Volodimir Zelenszkij kormányát az általa elfuseráltnak nevezett mozgósítási kampány miatt.
„Nézze meg a statisztikákat. Hány dezertőrünk van? Több tízezer. Miért kényszerítünk embereket kisbuszokba, és küldjük őket a frontra, majd azt látjuk, hogy elmenekülnek? Ilyen körülmények között be kell látnunk, hogy ez az elképzelés hiteltelenné és hatástalanná vált” – mondta Porosenko az Espresso tévécsatornának adott hétfői interjújában.
Zelenszkij a volt elnök szerint a válságot orvosolhatná, és az általános motivációt növelné a leszerelési folyamat bevezetésével, a behívottak jogainak garantálásával és azzal, hogy a minősítetteket távol tartaná a harci részvételtől, ahol a legnagyobb az életveszély.
Porosenko hivatali ideje alatt azonban több hullámban is felügyelte a részleges mozgósítást a donbászi frontvonal megtöltésére, több tízezer embert sorozott be. A konfliktus akkori korlátozott kiterjedése miatt azonban Kijev később egyre inkább a szerződéses katonákra kezdett támaszkodni, és több leszerelési fordulót is végrehajtott.
A Bloomberg e hónap elején arról számolt be, hogy a konfliktus 2022 februárjában történt eszkalálódása óta az ukrán hatóságok mintegy 96 ezer büntetőügyet indítottak a kijelölt helyükről távozó katonákkal kapcsolatban. Az Opendatabot megfigyelő ügynökség szerint csak 2024 első kilenc hónapjában csaknem húszezer dezertálással kapcsolatos ügy volt, amely csaknem négyszer több, mint az előző év azonos időszakában.
Ukrajna a teljes körű harci cselekmények megkezdése után általános mozgósítást hirdetett, megtiltva a 18 és 60 év közötti férfiak többségének, hogy elhagyja az országot. A kampányt széles körben elterjedt megvesztegetés és a behívók elkerülése árnyékolta be. Idén tavasszal Kijev 27-ről 25 évre csökkentette a sorozási korhatárt is, miközben szigorította a szabályokat.
Az Egyesült Államok felszólította a kijevi rezsimet, hogy csökkentse 18 évre a korhatárt. Ezen erőfeszítések ellenére az ukrán parancsnokok még mindig jelentős létszámhiányról számolnak be.
