Külföld
Zelenszkij már korábban is fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket
Rendőrségi üldözés volt november végén a Felvidék keleti részén lévő Nagymihályon. A szlovák bűnmegelőzési csoport emberei egy gyanús autót próbáltak megállítani, amely ész nélkül igyekezett menekülni, de végül a rendőrök megállították. A gépkocsi vezetőjét őrizetbe vették. A lefoglalt gépkocsi csomagtartójában kapucnikat, parókákat, valamint egy légi megfigyelésre alkalmas drónt és térképeket találtak.
Az őrizetbe vett férfi neve mindeddig homályba maradt, annyit lehet tudni róla, hogy feleségével, valamint két gyermekével már rég óta Nagymihályon él. Nem sokkal később egy másik személy csuklóján is kattant a bilincs. A szlovák sajtó szerint mindkét férfi ukrán lehet, egyikük pedig magyar állampolgársággal is rendelkezhet. A rendőrség mindkettőjüket terrortámadás előkészítésével gyanúsította meg.
Nevezetesen azzal, hogy Szlovákiában lévő kritikus infrastruktúra elleni terrortámadás esetleges előkészítésében vettek részt, ezt állította Matúš Sutaj Estok belügyminiszter. A tárcavezető kiemelte, hogy titkosszolgálati információk szerint nem csak Szlovákiában, hanem Magyarországon is működik egy szervezett csoport, amely szintén a gáz- vagy olajvezeték melletti terepet térképezte fel. A Barátság csővezeték déli ágán évi nyolcmillió tonna orosz olaj érkezik hazánkba, ennek esetleges kiesése komoly problémákat okozhatna.
Mindezért Nagymihály nem véletlenül kerülhetett a gyanúsítottak látókörébe, már ha valóban törvénysértést akartak volna elkövetni. Az Oroszországból induló és Belaruszon, valamint Ukrajnán áthaladó, majd Szlovákiát elérő Barátság kőolajvezeték a felvidéki város térségében „lép” be az országba. Konkrétan az a gyanú merült fel, hogy a közelben lévő vezeték környezettanulmánya lehetett a cél. A gyanúsítottak ennek ellenére nem sokáig maradtak rács mögött.
„Az ügyben eljáró bíró úgy találta, hogy az arc eltakarására és a külső megjelenés megváltoztatására alkalmas eszközök – csukják és parókák –, és az egyéb lefoglalt tárgyak nem elégségesek a gyanú alátámasztására. Ezért az érintetteket szabadlábra helyezték, mindkettőjüket kitoloncolták az országból. Magyar részről a Kormányzati Tájékoztatási Központ az ügy kapcsán úgy reagált, hogy hazánk folyamatosan kapcsolatban áll a szlovák hatóságokkal, az ilyen helyzetben szükséges intézkedéseket megtette” – mondta Kemény János. az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.
A bíró ezzel meghiúsította annak lehetőségét, hogy az adott személyek ellen később, ha új bizonyítékok kerülnének elő, ismét eljárás indulhasson. Ilyen súlyos gyanú esetén ez a bírói eljárás kétségeket ébreszt.
„Meglehetősen furcsa, ahogy a szlovák hatóságok kezelték az ügyet. Azt állították, hogy az adott személyek kritikus infrastruktúra elleni terrortámadás esetleges előkészítésében vehettek részt, de a gyanúsítottakat nem zárták rács mögé, hogy megfelelően feltárják az ügyet, hanem kiutasították őket az országból” – állította lapunknak Andor Sándor, a cseh katonai hírszerzés egykori vezetője, aki hozzátette: Ez azt is jelentheti, hogy esetleg diplomáciai mentességet élveznek. Ami még furcsábbá teheti az esetet. Ha nem rendelkeztek mentelmi joggal, az ügy súlyosságát tekintve, megfelelő vizsgálatot kellett volna lefolytatni. A titkosszolgálati tábornok hangsúlyozta: Nem, várható el, hogy ebben a helyzetben a közvélemény többet tudjon az esetről.
Ez megerősíti Kemény János véleményét, aki szerint: A nyomozó hatóságok általában elég szűkszavúan nyilatkoznak ilyen kérdésekben, tekintettel arra, hogy minden olyan információ, amely nyilvánosságra kerül, a feltételezett és leendő elkövetőknek segítséget jelent. Fel tudják térképezni, hogy milyen biztonsági problémák lehetnek a kiszemelt objektum őrzésénél, milyen módon fedezték fel őket. Ez nem kívánatos a hatóságok számára és ez a további nyomozati munkát megnehezítheti. Bármilyen információmorzsa, ami arra utal, hogy miként jutottak ennek a csoportnak a nyomára, olyan módszereket is nyilvánosság elé tárhat, amelyeket a hatóságok meg kívánnak védeni.
Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy kik állhatnak az esetleges merénylet hátterében? Kemény János szerint egy ilyen merénylethez a hatékony robbanóanyag beszerzése meglehetősen nehéz dolog. „Ha valóban fel akarták robbantani a Barátság kőolajvezetéket, akkor a háttérben komoly kapcsolatokkal kellett, hogy rendelkezzenek. Ezt nem látjuk. A Közel-Keleten például zsákmányolt katonai felszerelésekből gyártanak robbanóeszközöket. Viszont a házilag készített robbanószerkezetek legtöbbször nem érik el a kívánt hatást. Jelenlegi helyzetben a feltételezett merénylet még csak az előkészítési szakaszban volt. Az esetleges robbantás lett volna a következő lépés. Ez hetekkel, vagy akár hónapokkal később következhetett volna be”.
„Tapasztalataim alapján nem hiszem, hogy egy magányos farkas ilyen támadást elő tud készíteni és végrehajtani. Ez nem olyan egyszerű, mint bérelni egy teherautót, és kimenni vele a sétálóutcába, és sok ártatlan embert megölni. Időt vesz igénybe a felkészülés. Először is meg kell határozni a csővezeték legsérülékenyebb helyét. Meg kell figyelni a területet anélkül, hogy az illetékes hatóságok ezt észrevennék. A menekülési útvonalat elő kell készíteni. Egy-két ember aligha elég egy ilyen támadáshoz” – állítja Andor Sándor.
Ezek szerint a titkosszolgálati ügyekben jártas tábornok is úgy látja, ha valóban merényletet akartak elkövetni a Barátság kőolajvezeték szlovák és magyar szakasza ellen, akkor a háttérben komoly, és szervezett erőnek kellett lennie.
Kinek az érdeke? – tették fel a titokzatos ügyek kapcsán az ókori rómaiak. „Szlovákia esetében – tegyük hozzá, hogy Magyarország és Csehország esetében is – Ukrajna járna jól, mivel Közép-Európa egyes országait azért kritizálja, mert azok orosz olaj vásárlásával támogatják az Ukrajna elleni agressziót, állítja a titkosszolgálati tábornok.
Határozottan hozzáteszi: Ezzel messze nem azt akarom állítani, hogy Kijev szervezte a támadás előkészítését.
Jobb híján azért vegyük fel ezt a szálat. Tény, hogy a két meggyanúsított személy mindegyike ukrán, az egyik magyar állampolgársággal is rendelkezhet.
Nem csak ezért esik a gyanú árnyéka Ukrajnára. A Barátság kőolajvezeték, illetve a Magyarország gázellátásában létfontosságú Török Áramlat gázvezeték ellen Kijev már tervezett és el is követett merényleteket, illetve voltak ilyen tervek is.
A Magyarország tönkretételét célzó ukrán, nyugodtan mondjuk ki, terrortámadások sorozatának kitervelése és végrehajtása 2022 tavaszán, vagyis nem sokkal az orosz támadás után kezdett testet ölteni. Zelenszkij ukrán elnök, akkor azzal fenyegetett, hogy: Bármi is történhet a Barátság kőolajvezetékkel, ha hazánk nem lesz partner az Oroszországgal szembeni szankciók elfogadásában. Egy évvel később, 2023 májusában megtörtént a „bármi”, mert az oroszországi Branszkijban – az ukrán határtól nem messze – lévő töltőponton támadás érte a Barátság csővezeték berendezéseihez tartozó három üres tartályt, de ez nem okozott kárt az ellátási rendszerben.
De ez még a „bárminek” csak a kezdete volt, mert majdnem egy időben a bnranszkiji félresikerült merénylettel, kiszivárgott Zelenszkij és Julia Sviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes közötti titkos beszélgetés hanganyaga, amelyet a The Washington Post meg is tudott szerezni.
E szerint az ukrán elnök kijelentette: Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül. Szerencsére a tervből nem lett semmi. Tehát Zelenszkij egy NATO – amelynek éppen tagja akar lenni – tagállam infrastruktúrája ellen akart támadást intézni.
A Barátság kőolajvezeték elleni akciókkal párhuzamosan az ukránok célba vették a Török Áramlat gázvezetéket is. Jelenlegi tudásunk szerint eddig már két konkrét kísérlet és egy terv volt arra, hogy Magyarországot „levágják”arról a vezetékről, amely a hazai gázellátás 50-60 százalékát adja.
Az első kísérlet 2022 őszén történt, de az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat(FSZB) megakadályozott egy ukrán ügynököt abban, hogy orosz területen robbantásos merényletet hajtson végre a Török Áramlat ellen.
Az illetőt akkor fogták el, amikor egy rejtekhelyről származó két, nagy erejű robbanószerkezetet vett elő. A gyanúsított eszközein megtalálták azt a kommunikációt, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik tagjával folytatott.
Alig hihető, hogy véletlen egybeesés lenne, hogy e robbantási kísérlet előtt egy nappal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette: Magyarország megállapodott az orosz Gazprommal a hazánkba irányuló gázszállítások átirányításáról, az addig használt Ukrajnán áthaladó csővezetékről, a Török Áramlatra.
Viszont 2023 májusában komoly ukrán dróntámadás történt Fekete-tengeren az Ivan Khurs orosz hadihajó ellen, azzal a céllal, hogy „megtisztítsák a terepet” a Török Áramlat felrobbantása előtt. Az orosz hadihajó ugyanis éppen a gázvezeték védelmében tartózkodott Törökország kizárólagos gazdasági felségvizein. Az orosz hadihajó a támadást visszaverte. Majd pedig ugyancsak 2023-ban, szeptemberben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt arról, hogy az ukránok fel akarják robbantani a Török Áramlat gázvezetéket, amely Oroszországból, a Fekete-tenger felszíne alatt, Törökország érintésével, Európába szállítja az energiahordozót.
Ha megnézzük a sikertelen merényletek és tervek dátumait, akkor azt látjuk, hogy a Barátság kőolajvezeték és a Török Áramlat gázvezeték elleni támadások majdnem egybeesnek. Ad absurdum az is előfordulhatott volna, hogy az ukránok mindkét csővezetéket megrongálják, ami minden bizonnyal energiaellátási krízist jelentett volna hazánknak.
Stephen Bryen, a Reagan-adminisztráció helyettes védelmi államtitkára, a Yorktown Institute kutatója az Asia Times hasábjain így értékelte az eseményeket.
Egy sikeres robbantási sorozat Magyarországon kormányválság okozta felforduláshoz vezethetett volna.
