Külföld

A német kancellár szerint irányválasztásról szól az előre hozott parlamenti választás

Irányválasztásról szóló döntésnek nevezte a jövő év február 23-ra kitűzött előre hozott parlamenti választást első kampánybeszédében, szombaton Olaf Scholz kancellár, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje.

A német kancellár szerint irányválasztásról szól az előre hozott parlamenti választás
Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) választókerületének minden zugát bejárja, hogy a jövő februári előre hozott parlamenti választásokon ismét győzedelmeskedhessen
Fotó: AFP/dpa Picture-Alliance/Michael Bahlo

Pártjának mintegy félezer tagja előtt a kancellár többek között kijelentette, hogy a választóknak az uniópártok (CDU–CSU) konzervativizmusához való visszatérés vagy a „közép ereje”, a „józan ész pártja”, vagyis a szociáldemokraták között kell dönteniük. Ha rosszul döntenek, annak súlyos következményei lesznek – figyelmeztetett mintegy egyórás beszédében. Ő maga a következő 85 napban mindent meg fog tenni országáért és a szociáldemokratákért – mondta. „Ha harcolunk, győzni fogunk” – ígérte.

Scholzot hétfőn a pártelnökség egyhangúlag a párt kancellárjelöltjének választotta. Előzőleg két héten keresztül a pártban vita folyt arról, hogy ne cseréljék-e le őt a társadalom körében jóval kedveltebb Boris Pistorius védelmi miniszterre, tekintettel a kormánykoalíció szétesése után bekövetkezett népszerűségvesztésére, de végül a hivatalban lévő kancellár mellett döntöttek.

Scholz célul tűzte ki, akárcsak három évvel ezelőtt, hogy az SPD-t ismét a Bundestag legerősebb pártjává teszi. A párt felmérések szerint 16-22 százalékkal van lemaradva az uniópártok mögött, utolérésükig már csak 85 nap áll rendelkezésére.

A kancellár négy pontban foglalta össze választási programját, amely a gazdasági válságból való kilábalást célozza: az ipari ágazat, különösen az autóipar munkahelyeinek megőrzése, előnyös energia a gazdaság számára, az infrastrukturális beruházások erősítése és küzdelem a szakemberhiány ellen. A beruházások elősegítése céljából Scholz célul tűzte ki az adósságfék reformját. Emellett a minimálbér további emelése mellett szállt síkra, és azt állította, hogy az értékálló nyugdíjak és a megfizethető lakhatás csak az SPD-vel tarthatók fenn. Hangsúlyozta, hogy a „jelzőlámpa-koalíció” (szociáldemokraták, szabaddemokraták, zöldek) előrelépést ért el az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Az orosz–ukrán háború kapcsán hangsúlyozta, hogy biztosítani fogják a fegyverszállításokat Ukrajnának, de egyúttal meg akarják akadályozni, hogy a NATO belekeveredjen a konfliktusba. Ezért továbbra is elutasítja a Kijev által kitartóan követelt Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását.

Az SPD jelenleg 14-16 százalékon áll. Némi reményt nyújt számára, hogy a Bild bulvárlap megrendelésére az Insa közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint jelenleg a választók 22 százaléka szeretné, ha ismét Scholz lenne a kancellár, ami hét százalékpontos növekedés az előző héthez képest. Az uniópártok kancellárjelöltje, Friedrich Merz viszont továbbra is vezet 30 százalékos kedveltséggel, bár egy százalékot veszített a múlt héthez viszonyítva. Robert Habeck, a Zöldek kancellárjelöltje áll a harmadik helyen 16 százalékkal. A pártversenyben a múlt vasárnapi felmérés szerint az SPD 15 százalékon áll, szemben az uniópártok 32 százalékos eredményével.

Kapcsolódó írásaink