Külföld

Amerikai képmutatás taposóaknákkal körítve

Valójában senkit nem érdekelnek a nemzetközi egyezmények

Búcsúzóul ismét feljebb tekerték a háború lángját a bukott demokraták, akik ezúttal is a minden tekintetben leszerepelt, gyakorlatilag bábként funkcionáló Joe Bidennel hozattak meg egy, a háború eszkalációját fokozó döntést. Az elnök ugyanis most ahhoz „járult hozzá”, hogy az ukránok megkaphassák és bevethessék az amerikai gyalogsági taposóaknákat.

Amerikai képmutatás taposóaknákkal körítve
Egy lábát vesztett ukrán katona rehabilitációja Odesszában
Fotó: AFP/Getty Images North America/Chip Somodevilla

Rengeteg emberéletet követelnek Ukrajnában az orosz hadsereg által telepített, a nemzetközi jogban tiltott gyalogsági taposóaknák – sírja tele a világsajtót hétről-hétre a Human Rights Watch (HRW). Mint a „jogvédő” szervezet írja, bár a háborúban szemben álló felek egyaránt használnak járművek elleni robbanószerkezeteket – eddig szerintük – egyedül Oroszország vetett be igazolhatóan tiltott gyalogsági aknákat. Ezek az eszközök súlyos szenvedést okoznak a civileknek, de az élelmiszer-termelést is jelentősen megnehezítik. A HWR úgy véli eleddig hét különböző típusú terméket telepítettek Moszkva erői a térségben.

A kollekció egyik legfélelmetesebb, különösen pusztítóra sikeredett tagja a POM–3 jelet kapta a keresztségben. A relatíve apró berendezés már a közeledő lépéseket is érzékeli, de ezen túl még különbséget tud tenni az ember és az állat között. Az pedig csak amolyan „kellemetlen járulék”, hogy repeszei akár tizenöt méteres távolságon belül is halált okozhatnak.

Moszkva amúgy nem hagyta jóvá azt az 1997-es nemzetközi szerződést, amelyet – eddig – a világ százhatvanhárom állama ratifikált. A szóban forgó egyezmény egyezmény a gyalogsági taposóaknák betiltása mellett nem csak az aknamentesítést, hanem a raktárkészletek megsemmisítését és az esetleges áldozatok rehabilitációját és utólagos segítését is előírja.

Mivel döntő részt műanyagból áll így a fémkeresővel gyakorlatilag esélytelen meglelni. Kicsi - de cserében pusztító, s ha nem ér ki időben a segítség a helyszínre, akkor a a működése nyomán sérülést szenvedett katona elvérzik...
Mivel döntő részt műanyagból áll így a fémkeresővel gyakorlatilag esélytelen meglelni. Kicsi – de cserében pusztító, s ha nem ér ki időben a segítség a helyszínre, akkor a a működése nyomán sérülést szenvedett katona elvérzik…
Fotó: AFP/STR

Kérdés, hogy a szervezet most mit fog lépni, miután a legfrissebb hírek szerint a bukott demokraták – mintegy búcsúzóul – ismét feljebb tekerték a háború lángját. Joe Biden elnök ugyanis a nagy hatótávolságú rakéták használatának engedélyezése után most arra adta áldását, hogy az ukránok megkaphassák és alkalmazhassák az amerikaiak által készített és milliós tételben tárolt gyalogsági taposóaknákat.

Természetesen a nyugati sajtó már most elkezdte a szerecsenfürdetést, s mintegy az olvasó szájába igyekszik rágni a gonosz orosz és a fejlett nyugati taposóaknák közötti különbséget. Egyrészt minden portál hangoztatja, az Egyesült Államok döntése alapján Ukrajna csak a „saját területén” használhatja az aknákat – mintha ezzel semmissé válna maga a tény, hogy a bevetésük eleve tiltott. E mellett feltétel az is, hogy civilek által lakott helyre ne telepítsenek belőlük – kérdés, mi lesz az éppen elesés határán álló és szó szerint kiürített városok/települések utcáival, tereivel, kiskertjeivel? Az amerikai aknák pedig abban is különböznek Moszkva termékeitől, hogy előre meghatározott idő után automatikusan hatástalanná válnak - lévén a detonációhoz működőképes akkumulátorra is szükségük van. Legalább is elvileg...

A telepítés ellenőrzéséről pedig sehol nem írnak egy sort sem, azaz gyakorlatilag az egész történet a „Bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű” bölcs mondásával jellemezhető.

Mintegy zárásként pedig érdemes egy mondat erejéig visszaidézni a HRW szinte hetente hangoztatott álláspontját, mely szerint „az országok nagy többsége által elutasított taposóaknák fejlesztése és gyártása erkölcsileg elítélendő”.

Kapcsolódó írásaink