Külföld
Új lopakodó atombombázót vet be Kína + VIDEÓ
Közel 13 ezer kilométer hatótávolságú, lopakodó bombázó kísérleti repülését tervezi az ázsiai nagyhatalom
Nyugati védelmi szakértők szerint hatalmas ugrásnak számít a lopakodó bombázó projektje. A gép létezését 2016-ban jelentették be, de Kínától megszokott módon azóta is egyszerre csak kevés információt osztanak meg róla. Akkor Wang Wei, a kínai légierő helyettes parancsnoka ezt nyilatkozta:
Közel van a H–20 bombázó megérkezése.
Az altábornagy azt mondta, hogy a tesztprogram után gyors lesz a sorozatgyártás, mert Kína fejlett gyártási kapacitása lehetővé teszi majd ezt. A helyettes parancsnok nem bocsátkozott találgatásokba arról, miben lesz jobb a kínai lopakodó bombázó az egyetlen jelenlegi ilyen kategóriájú gépnél, az amerikai B–2 Spiritnél és az új, már bemutatott, de még fejlesztés alatt álló B–21 Raidernél.
A kínai sajtó azonban úgy értékelte, hogy a H–20 lopakodó nemcsak a világ legerősebb légierejével rendelkező országok közé emeli Kínát, hanem elrettentésül szolgál mindazon államok számára, amelyek tiltakoznak az Indo-csendes-óceáni kínai politika ellen.
A kínai tengeri stratégia
A nyugati szakértők is egyetértenek abban, hogy nem szabad lebecsülni Kínát. Az Origón részletesen bemutattuk, hogy az ausztrál Stratégiai Politikai Intézet tanulmánya szerint Kína 57 kritikus technológiai területen már átvette a vezetést 64 vizsgált kategóriában. Az ASPI nevű agytröszt a védelem, űrkutatás, energiafejlesztés, mesterséges intelligencia, biotechnológia, robotika, számítástechnika, fejlett anyagok vagy kvantumtechnológia területeit vizsgálja, és azt, honnan származnak egy-egy ötéves időszakban a világ tudományos áttörései, találmányai. Míg 2003 és 2007 között az Egyesült Államok 60 kategóriában volt világelső a 64 közül, 2019 és 2023 között Amerika már csak hét területen tudta megtartani az elsőségét.
A H–20 bombázó is a sokkolóan gyors kínai fejlődést mutatja. A gép hatótávolsága több, mint 12 ezer kilométer lesz, és ezzel stratégiai fölényt alakíthat ki az ún. első és második szigetláncig. Az első láncba tartozik a Kuril-szigetek, a japán szigetvilág és Okinawa, a Maláj-félsziget, a Fülöp-szigetek északi része és Tajvan. A második szigetlánc része Japán fennmaradó része, Guam és a mikronéziai szigetek.
A második szigetlánc kulcsa a guami előretolt amerikai támaszpont, amely a flottát és a légierő nagy hatótávolságú bombázóit szolgálja ki. Ha Kína elpusztítja vagy megszerzi Guam szigetét, az Egyesült Államok elveszíti a Csendes-óceáni közép- és keleti része feletti ellenőrzést.
A H–20 lopakodó eléri Guamot, légi utántöltéssel pedig a Hawaii-szigeteket is, amely a legnagyobb amerikai bázis a Csendes-óceánon. A 40 tonnás teherbírása vetekszik az amerikai bombázókéval, és az a kép, hogy egy kínai lopakodó hagyományos és atombombákkal elpusztítja a guami amerikai harci gépeket egy konfliktusban, ijesztő perspektíva Amerika számára. Ezért egy magas rangú amerikai tiszt név nélkül így válaszolt a kérdésre, vajon mekkora fenyegetést jelent a kínai bombázó:
„Nagyon nagy fenyegetést.”
20 év alatt saját lopakodótechnológia
A H–20 lopakodó fejlesztése 1999-re nyúlik vissza, amikor a NATO bombázta a Szlobodan Milosevics vezette Jugoszláviát a koszovói népirtás megállítására. A légiháborúban két emlékezetes, Kínával kapcsolatos esemény is történt: március 27-a szerb légvédelem lelőtt egy amerikai F–117 Nighthawk típusú, lopakodó vadászbombázót.
A horvát védelmi minisztérium nem sokkal később arról tájékoztatta a Pentagont, hogy a roncsok egy részét kínai diplomaták és katonatisztek vásárolták meg a jugoszláv kormánytól. A roncsok a radarhullámokat elnyelő borítóanyag miatt voltak fontosak.
A háború másik esemény május 7-én történt, amikor egy amerikai B–2 lopakodó bombázó siklóbombákat dobott a belgrádi kínai követség épületére, ahol három újságíró meghalt. E cikk szerzője szerint a támadást nem tévedés okozta, ahogy az USA állította, hanem megtorlásképpen, vagy a roncsok megszerzése, vagy pedig egy kínai kémhálózat leleplezése miatt, amely egybeesett ezzel az időszakkal.
Akárhogy is történt, 2005-ben kémkedésért 32 éves börtönbüntetést kapott egy amerikai mérnök. Nashir Gowaida eladta Kínának a B–2 lopakodó bombázó hajtóművének terveit. A kínai ipar és tudomány eközben hatalmas fejlődésnek indult a gigantikus állami támogatásoknak köszönhetően.
A H–20 első rajzai 2013-ban bukkantak fel a kínai portálokon, az első hivatalos beszámoló pedig 2014-ben jelent meg a kínai lapokban. Bár a megígért tesztrepülések még váratnak magukra, biztosak lehetünk abban, hogy nem lassul le a kínai technológiai fejlődés üteme, és ha egyszer megkezdődik a sorozatgyártás, akkor nagy ütemben zajlik majd.
Ez igazolja pl. a Csengdu J–20 vadászgép is, amely ma már hadrendben áll.
A kínai lopakodó vadászgép
A J–20 – Hatalmas Sárkány nevű vadászt sok nyugati szakértő az amerikai F–22 másolatának tartja. A nyugati sajtóban éveken át jelentek meg olyan cikkek, amelyek nemcsak a hasonlóságát bírálták, de vitatták azt is, hogy a J–20 valóban ötödik generációs gép lenne. A Hatalmas Sárkány azonban rácáfolt a bírálatokra, méghozzá félelmetes módon.
2023 januárjában, amikor egy hét alatt hétszer is előfordult, hogy kínai vadászok hatoltak be a tajvani légtérbe, Jang Jucseng százados, a Wang Haj légiezred J–20 pilótája a következőt nyilatkozta:
„Átrepültem a Kincses sziget, Tajvan fölött. Gyönyörű volt a part vonala, a tenger. Büszke vagyok a szigetünkre.”
Vagyis a százados azt állította, hogy a gépét nem vették észre a tajvani radarok. Ezt igazolhatja az a tény, hogy a tajvani légvédelem akkurátusan közli a kínai légtérsértések számát és időpontját, de Jang Jucseng százados repülését nem említették.
Kenneth Wilsbach tábornok azt jelentette, hogy az eset „professzionálisan zajlott”, és egyik fél sem provokálta a másikat.
Meglepődtünk a J–20 képességein és parancsnoki rendszerén.
Szakértők szerint ez utalás volt a kínai gép lopakodó mivoltára. A Hatalmas Sárkányt eredetileg orosz hajtóművekkel gyártották, de ma már saját gyártmányú, Senjang Ws–10 hajtóművet építenek bele. A gép maximális sebessége 2,400 km/óra, hatótávolsága pedig állítólag 5,900 kilométer. Három zárt fegyverterében légiharc-rakétákat szállíthat, a szárny alatt pedig nyolc megerősített fegyverhordozó pontot alakítottak ki. Ha ezek bombákat vagy rakétákat szállítanak, a lopakodó képességei megszűnnek, hiszen a fegyverek láthatók a radarok számára.
A volt alelnök figyelmeztet
A fentiek miatt Dan Quayle, aki az idősebb George Bush alelnöke volt, arra figyelmeztet, hogy Kína le fogja hagyni Amerikát a fejlett technológiájú fegyverek területén. A volt alelnök szerint akárki is lesz az USA elnöke az idei választáson, nem hagyhatja szó nélkül a geopolitikai és katonai fenyegetést.
„A mi haderőnk olyan gépeket, hajókat és tankokat használ, amelyeket legalább egy évtizeddel ezelőtt terveztek. Kína eközben megelőzött minket a robotjárművek, a hiperszonikus rakéták, a fejlett technológiájú anyagok és rendszerek, illetve az űr- és a kiberfegyverek kategóriájában. Ébresztő!”
Quayle arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiak nem veszik kellően komolyan a külső fenyegetéseket, és hogy veszélyesebbnek tartják az inflációt és a bevándorlás kérdését Irán, Észak-Korea vagy Kína rakétáinál és hadseregénél.