Sürgős humanitárius intézkedések és összehangolt nemzetközi akciók szükségesek a kialakult élelmiszerválság felszámolásához

A jelentés szerint a konfliktusok, a gazdasági instabilitás és az éghajlati szélsőségek miatt az akut élelmiszerbizonytalanság riasztó szintet ért el. A FAO és az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) előrejelzése szerint a következő hat hónapban 16 élelmezési válság sújtotta területen súlyosbodik a helyzet, érintve 14 országot és két régiót. Szudán, Dél-Szudán, Haiti, Mali és a palesztin területek a legmagasabb kockázatú régiók közé tartoznak.

Csád, Libanon, Mianmar, Mozambik, Nigéria, Szíria és Jemen pedig nagyon magas kockázatú élelmezési válság sújtotta terület a jelentés szerint. A konfliktusok és a fegyveres erőszak továbbra is a legfőbb okai az éhezésnek, ami súlyosan befolyásolja az élelmiszerellátást és a humanitárius segítségnyújtást.

A szudáni konfliktus várható terjedése tömeges elvándorlást és tartós éhínséget eredményezhet, így a katasztrofális körülmények között élők száma is nő. Az ENSZ ügynökségei figyelmeztettek, hogy a palesztin területeken folyó konfliktus példátlan humanitárius szükségleteket teremtett.

Libanonban a konfliktus eszkalálódása jelentősen megnöveli a humanitárius segítségre szorulók számát, míg Kenya, Lesotho, Namíbia és Niger is felkerült az élelmezési válság sújtotta területek listájára. Az ENSZ ügynökségei hangsúlyozták, hogy „sürgős humanitárius intézkedések és összehangolt nemzetközi akciók szükségesek” a helyzet súlyosbodásának megakadályozásához.

Az élelmezési válság kezeléséhez és megelőzéséhez nagyobb beruházásokra van szükség olyan integrált megoldásokra, amelyek célzottan a élelmiszerbizonytalanság gyökereit célozzák meg és csökkentik a sürgősségi segélyektől való függést.