Brüsszel veszélyezteti az EU belső piacának jövőjét

Míg a világ vezető gazdaságai jelentős előrelépést tettek az innováció, a digitalizáció és a technológiai
fejlesztések terén, az EU lemaradt. Ennek oka az Európai Bizottság lassú és rugalmatlan reakciója, amit elsősorban a szemellenzős zöld ideológiát képviselő brüsszeli bürokrácia okoz. Az uniós pénzek visszatartása, a magyarok kizárása az Erasmus és a Horizont programból elfogadhatatlan és az unió versenyképességének is árt.

Schaller-Baross Ernő hangsúlyozta: Brüsszel bonyolult szabályai akadályozzák a vállalkozások gyors alkalmazkodását a globális piaci követelményekhez, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Az EU versenyképessége és gazdasági teljesítménye komoly veszélyben van, amennyiben nem történnek gyors és célzott intézkedések a belső piac megerősítésére.

Győri Enikő rámutatott: „Az egységes piac az EU egyik legnagyobb értéke. Az olcsóbb repülés, vagy az, hogy roamingdíj nélkül telefonálhatunk Európában, nem szorul magyarázatra. A feladat, hogy ész nélküli központosítás helyett olyan területeken mélyítsük az egységes piacot, melyek fokozzák a versenyképességet, megkönnyítik a polgárok és a cégek életét, valamint nem mélyítik az árkot Európa keleti és nyugati fele között.

A kohéziós politika ellensúlyozza az egységes piac mélyülésének negatív következményeit. Ezt fenn kell tartani, s további feltételek szabása helyett a meglévőket is le kell bontani, mert azok durva politikai fegyverré váltak Brüsszel kezében.”

Enrico Letta javasolta egy ötödik uniós szabadságjog bevezetését: az innováció, a kutatás és a tudás szabad áramlásáét. Győri Enikő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: „Brüsszel több ezer magyar kutatót és diákot zár ki az Erasmus- és Horizont-programokból. Ez a kettős mérce egy olyan felháborító példája, amely az EU egészének árt.”