Ígéret kontra realitás

Az Európai Statisztikai Hivatal és a Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint a Fico-kormány 2023 októberi hatalomra kerülése óta legalább 112 millió euró értékben exportált fegyvereket és hadianyagokat Ukrajnába. Ez az összeg meghaladja az előző, Ódor Lajos vezette átmeneti kormány alatt szállított mennyiséget, amelyet Fico korábban élesen bírált – írta meg a kárpátaljai lap.

Még megdöbbentőbb, hogy a 2022 februárja óta eltelt időszakban Szlovákia összesen közel félmilliárd euró (478 millió) értékben küldött katonai felszerelést keleti szomszédjának. A Fico-kormány alatt ez havi átlagban 22,4 millió eurót jelent – többet, mint az Ódor-kabinet idején.

Fico a választási kampányban azt hangoztatta, hogy „egyetlen töltényt sem” fog Ukrajnába küldeni. Később ezt finomította, mondván, csak a hadsereg készleteire vonatkozik az ígéret. A gyakorlatban azonban a kereskedelmi export zavartalanul folytatódik.
Ez a kettősség jól tükröződik a diplomáciai színtéren is. Míg Fico nyilvánosan kritizálja Ukrajnát és az országnak nyújtott katonai segítséget, addig kormánya a háttérben pragmatikus kapcsolatokat ápol Kijevvel. A szlovák és ukrán külügyminiszterek találkozóiról szóló beszámolók élesen ellentmondanak Fico harcias retorikájának.

A fegyverexport leállítása súlyos gazdasági következményekkel járna Szlovákia számára. Olyan kulcsfontosságú vállalatok, mint az állami tulajdonú Konštrukta Defence vagy a cseh tulajdonban lévő Czechoslovak Group, jelentős szerződésekkel rendelkeznek az ukrán piacon. A Konštrukta Defence például egy 92 millió eurós megállapodás keretében szállít önjáró lövegeket, míg a Czechoslovak Group évi 60 ezer tüzérségi lövedék gyártását tervezi, ami 2025-re megduplázódhat.

Az export leállítása nemcsak e vállalatok nemzetközi hírnevét rombolná, de tömeges elbocsátásokhoz is vezethetne – olyan lépés lenne ez, amit a magukat szociáldemokratának valló kormánypártok aligha vállalnának fel.

A szlovák eset élesen rávilágít a kelet-európai országok dilemmájára az orosz–ukrán konfliktus árnyékában. Egyfelől igyekeznek megfelelni a hazai, gyakran békepárti közvéleménynek, másfelől nem hagyhatják figyelmen kívül a geopolitikai realitásokat és gazdasági érdekeiket.

Fico kormánya láthatóan a „szavakban harcias, tettekben pragmatikus” politikát választotta. Ez azonban hosszú távon alááshatja a kormány hitelességét, és feszültségeket okozhat mind a hazai, mind a nemzetközi politikai színtéren.

A szlovák fegyverexport ügye így nemcsak egy ország ellentmondásos politikájáról szól, hanem tágabb értelemben arról is, hogyan navigálnak a kisebb országok a nagyhatalmi érdekek és a hazai politikai realitások bonyolult útvesztőjében.