Békepárti állásponton a kelet-német tartományi miniszterelnökök

A sorsfordító tartományi választások után zajlanak a koalíciós tárgyalások a három szeptemberben voksolt keletnémet tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban. Emlékeztetőül: Türingiában egyértelmű győzelmet aratott a bevándorlásellenes jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD), tíz százalékpontot verve rá a másodikként befutó Kereszténydemokrata Unióra (CDU). A másik két tartományban a regnáló miniszterelnökök pártjai – Szászországban Michael Kretschmer CDU-ja, Brandenburgban Dietmar Woidke szociáldemokratái (SPD) – a politikai közép összes többi pártját kannibalizálva, választóikat taktikai szavazásra rábírva tudták csak szűken legyőzni az AfD-t.

Mindhárom tartományban közös ugyanakkor, hogy Németország establishmenten kívüli, kormányra még soha sehol nem került pártjai közül mindkettőt nem tudják kizárni a kormányalakításból – aki az AfD kormányra kerülését meg akarja akadályozni, annak Sahra Wagenknecht új, migráció- és háborúellenes baloldali pártjával, a BSW-vel feltétlenül egyezkednie kell.

Türingiában és Szászországban CDU-BSW-megegyezés, Brandenburgban az SPD és a BSW eredményezhet AfD-mentes kormányt. Wagenknecht pedig egyértelmű igénnyel lépett fel reménybeli koalíciós partnerei felé: békepártiságot kért tőlük, ellépést Németország szövetségi szintű Ukrajna-politikájától. A Wagenknechttel tárgyaló két miniszterelnök, illetve Türingia leendő miniszterelnöke, Mario Voigt tartományi CDU-vezér minden bizonnyal ezért követeltek a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent közös cikkükben tűzszünetet, béketárgyalásokat és aktívabb német diplomáciát, ezáltal csendben feltakarva a magyar Ukrajna-politika mögé.

A német egység napján megjelent írásban Kretschmer, Woidke és Voigt megemlékeznek a keletnémetek szabadságszeretetéről, amely már 1953. június 17-én, nem sokkal a berlini fal megépítését követően fellángolt egyszer, majd „1989-ben ez a törekvés a békés forradalomban kulminálódott, majd az azt követő újraegyesülésben, a német történelem legnagyobb csodájában”. Említik: „1990 után országunk a béke hasznait élvezte, hiszen tudtuk: csak barátok vesznek bennünket körül”.

A régi-új miniszterelnökök szerint „a szabadság védelme Oroszország nemzetközi joggal szembemenő, Ukrajna elleni támadásával új aktualitást nyert”, s a háború miatt többmillió ukrán kényszerült elmenekülni, több tízezer katona és civil vesztette életét. „Azt akarjuk, hogy az emberi szenvedés, melyet e pusztító háború okoz, érjen véget, ezért tűzszünetre és tárgyalásokra törekszünk az ENSZ Alapokmányát tiszteletben tartva és az Ukrajna és Oroszország közötti budapesti memorandum szellemében, hogy elkerülhessük a további vérontást és rombolást” – jelentik be írásukban az irányváltást.

Leszögezik: „Németország aktívabb diplomáciai szerepvállalását kívánjuk, szoros egyeztetésben európai szomszédainkkal és partnereinkkel”.