Külföld
„Keleti szél fúj a világgazdaságban, de mi nyugati zászló alatt hajózunk”
NATO-diplomatákat látott vendégül az Egyensúly Intézet
Az Egyensúly Intézet a NATO Nyilvános Diplomácia részlegével közösen szervezett kétnapos rendezvénysorozatot Budapest Energy and Security Talks (BEST) címen.
Az eseményt záró beszélgetést Piotr Gulczyńsk, a Nobel-békedíjasok világtalálkozójának szponzorációs tanácsosa moderálta, míg a meghívottak: Robert Benjamin, a National Democratic Institute vezető munkatársa és Közép- és Kelet-Európáért felelős regionális igazgatója; Matthew G. Boyse, a Hudson Institute Európai és Eurázsiai Központjának vezető munkatársa és volt külügyi helyettes államtitkár; valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt.
Matthew G. Boyse szerint Magyarország aggodalmat keltett az Egyesült Államokban azzal, hogy kapcsolatait Kínával és Oroszországgal szorosabbra fűzte. Kína esetében a Huawei és a Fudan Egyetem befektetéseinek támogatását nem nézte jó szemmel, mivel az USA fokozott nyomást gyakorol a kínai és orosz befolyás visszaszorítására. Ezek az eltérő geopolitikai irányvonalak feszültséget okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, és nehezítik a szövetség fenntartását.
A jövőben Trump győzelme valószínűleg helyreállítaná a barátságosabb kapcsolatokat a két ország között, míg egy demokrata győzelem további feszültségeket hozhat. Magyarországnak viszont döntő lépéseket kell tennie a Nyugat és a keleti nagyhatalmak közötti egyensúly érdekében, hogy megtartsa szövetségeseit és megerősítse pozícióját a nemzetközi színtéren.
A kerekasztal második előadója, Robert Benjamin a Közép-Európa demokratikus fejlődésének fontosságát emelte ki. Szerinte Madeleine Albright, az USA volt külügyminisztere és John McCain szenátor vezető szerepe nélkülözhetetlen volt a régió NATO és EU integrációjában.
A jelenlegi kihívások, mint a multipoláris világban jelentkező alternatívák és a nyugati értékek elleni fenyegetések, szerinte stratégiai és átgondolt válaszokat igényelnek.
A panel utolsó felszólalója Németh Zsolt volt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Közép-Európa nem azonos az Európai Unióval, mivel a régióban csak a nemzetállamok döntenek az irányvonalakról.
Azonban, ha ezek az államok nem ugyanabba az irányba mutatnak, akkor nincs közös közép-európai út. Oroszország geopolitikai érdeke például az, hogy Közép-Európa ne alakuljon ki politikai egységként, kivéve, ha Moszkva felé vezet az út.
A közép-európai együttműködés fenntartása érdekében fontos, hogy a nemzetállamok figyelembe vegyék egymás törekvéseit és szükségleteit. Például, ha Oroszország leállítja az olajszállítást, Magyarország gazdasága rövid időn belül összeomlana. Ezért hosszú távú stratégia célja a függőségek csökkentése.
„Kína nem próbálja elválasztani Magyarországot a Nyugattól, de fontos stratégiai döntéseket kell hozni a jövőbeli együttműködés irányáról.”
Végül, Magyarország számára a legfontosabb kérdés az, hogy a kínai pénzügyi háttérre építve hogyan lehet megőrizni a nyugati típusú fejlődést. Orbán Viktor miniszterelnök egykor azt mondta:
„Keleti szél fúj a világgazdaságban, de mi nyugati zászló alatt hajózunk.” Ennek a kettősségnek a fenntartása és a nyugati-közép-európai együttműködés erősítése a jövő egyik legnagyobb kihívása.