Külföld

Több ország blokkolta az orosz–ukrán béketárgyalásokat

Moszkva kizárta a tárgyalásokat Kijevvel mindaddig, amíg az folytatja a civilek elleni támadásokat

Oroszország és Ukrajna közel állt ahhoz, hogy a 2022 tavaszán tartott isztambuli tárgyalások során megállapodjanak a békefeltételekről, de „egyes országok” nem akarták, hogy ezek az erőfeszítések sikerrel járjanak – mondta Numan Kurtulmus török parlamenti elnök – írja az Oroszhirek.hu.

Több ország blokkolta az orosz–ukrán béketárgyalásokat
Romeltakarítás valahol Ukrajnában
Fotó: AFP/Anatolii Stepanov

A Haberturk műsorszolgáltatónak adott szerdai interjújában Kurtulmus elmondta, hogy mind Moszkva, mind Kijev nagyra értékeli Ankara közvetítői erőfeszítéseit a konfliktusban, hozzátéve, hogy országa továbbra is egyedülálló szereplő marad ebben a minőségében – számol be az Oroszhirek.hu.

Megerősítette számos médiajelentést és magas rangú orosz tisztviselők kijelentéseit, amelyek szerint a két fél közel állt az ellenségeskedések befejezéséhez.

„Már majdnem elértük a végső pontot, hogy igazságos és észszerű békét biztosítsunk, amelyet mindkét fél el tud fogadni… az ügy már majdnem az aláírásig jutott” – mondta.

Kurtulmus azonban sajnálatát fejezte ki, hogy „néhány ország nem akarja a háború befejezését”, kiemelve különösen az Egyesült Államokat. Azt állította, hogy Washington „az ukrajnai háborúval próbálja konszolidálni az európai kontinenst, le akarja kötni Oroszországot egy komoly problémával, és a regionális turbulenciát is fontosnak tartja az ottani erőegyensúly szempontjából”.

A béke eléréséhez – tette hozzá – Ukrajnának és Oroszországnak először „világosan ki kell mondania saját politikai szándékait”, hogy a konfliktus minél hamarabb véget érjen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások során Moszkva és Kijev egy olyan békeszerződés aláírásának küszöbén állt, amelynek értelmében Ukrajna „állandó semlegességet” vállalt volna – vagyis lemondott volna a NATO-csatlakozási törekvéseiről. Emellett csökkentené a hadseregét és bizonyos biztonsági garanciákat kapna.

Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalásokat Boris Johnson akkori brit miniszterelnök hiúsította meg, aki állítólag azt tanácsolta Kijevnek, hogy „folytassa a harcot”. Johnson tagadta az állítást, de David Arahamija, az ukrán delegáció vezetője elismerte, hogy befolyása volt a békekötés megakadályozásában.

Július elején Putyin jelezte, hogy az előzetes isztambuli megállapodás még mindig alapként szolgálhat a Kijevvel folytatott jövőbeli tárgyalásokhoz. Miután azonban Ukrajna e hónap elején nagyszabású támadást hajtott végre a Kurszki területen, Moszkva kizárta a tárgyalásokat Kijevvel mindaddig, amíg az folytatja a civilek elleni támadásokat.

Kapcsolódó írásaink